SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! A Független Kisgazdapárt elismeri a piacgazdaság egyik legtekintélyesebb rétegének, a hiteles könyvvizsgálónak a szakmai önkormányzathoz, kamaraalapításhoz való jogát, sõt, támogatja is ezen köztestületi tevékenységét.
Az elmúlt években több ezer tehetséges fiatal, számviteli fõiskolát és közgazdaság-tudományi egyetemet végzett szakember kezdte meg könyvvizsgálói szakképesítés megszerzéséhez szükséges tanfolyamok elvégzését, akik közül azóta már egyre többen vannak, akik a Pénzügyminisztérium szakképzési igazgatósága által szervezett könyvvizsgálói szakvizsgákat sikeresen letették, és okleveles könyvvizsgálóként a gazdasági élet különbözõ területein dolgoznak.
A Független Kisgazdapárt fontosnak tartja, hogy a sikeres szakvizsgákat tevõ könyvvizsgálók társadalmi életben való megbecsültsége növekedjen, és valós érdekeiket képviselõ szakmai köztestületek jöjjenek létre.
Tisztelt Országgyûlés! Sajnálattal állapítja meg azonban a Független Kisgazdapárt, hogy az imént részletezett nemes, támogatandó célok és a beterjesztett törvény tartalma között óriási ellentmondás van.
(21.10)
Gyakorlatilag egy szakmai érdekképviselet létrehozásában s az annak tagjaivá válás feltételeiben is a kormány politikai szándékai húzódnak meg. Különösen aggodalomra ad okot, hogy ez a törvény a Pénzügyminisztérium illetékes számviteli fõosztálya által menedzselten az okleveles könyvvizsgálók egy jelentõs részét ki kívánja zárni a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásából négy év múlva.
Mindannyian tudjuk, feltételezem, a Pénzügyminisztérium számviteli fõosztálya is tudja, hogy a magyar könnyvizsgáló-piacot a külföldi multinacionális könyvvizsgáló cégek teljes mértékben ellepték. A teljesség igénye nélkül: a KPMG Hungária, a Deloitte Touche Kft. és más nemzetközi könyvvizsgáló társaságok uralják a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok és bankok könyvvizsgálatának döntõ többségét.
A kereskedelmi bankok könyvvizsgálata tekintetében is hasonló a helyzet: néhány úgynevezett nagy könyvvizsgáló cég uralja a piacot. A közelmúltban elfogadott hitelintézeti törvény 133. § (5) bekezdése pedig még csak tovább súlyosbítja a helyzetet. Egy könyvvizsgáló társaság öt kereskedelmi banknál, tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el egyidejûleg könyvvizsgálatot. Eléggé nyilvánvaló, hogy ezen banki könnyvizsgálók a szóban forgó multinacionális szakértõi cégek közül kerülnek ki. Lassan Magyarországon nem lesz ennyi bank és hitelintézet.
Tisztelt Országgyûlés! Az elmondottakból következik, hogy a hazai könyvvizsgálói piac külföldi könnyvizsgálói cégek kezébe került, míg a hazai könnyvizsgálók elõtt vagy az az út kínálkozik, hogy úgynevezett négerként beálljanak - ha befogadják õket - ezen külföldi cégekhez vagy pedig várjanak arra, hogy korántsem egyszerû szakvizsgájuk letétele után valamelyik gazdálkodó megbízza õket könyvvizsgálattal, s addig függetlenségüket, szakmai objektivitásukat megõrizve anyagi és egzisztenciális bizonytalanságok közepette legyenek. Annyi megbízást felelõsséggel összegyûjteni és ezen feladatokban objektív munkát végezni, hogy abból nyugodtan, tisztességesen meg lehessen élni, sokak - fõleg fiatal könyvvizsgálók - számára teljesen életszerûtlennek látszik még akkor is, ha a könyvvizsgálatra kötelezett gazdálkodó szervezetek száma emelkedik.
Tudjuk azt, hogy könyvvizsgálót csak nagyon indokolt esetben váltanak a vállalkozók. Így a közelmúltban kiképzett s újonnan végzõ hazai könyvvizsgálók elõtt a könyvvizsgálói munkában való elhelyezkedés egyre nehezebb, hosszabb idõt igénylõ folyamat. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy míg a Pénzügyminisztérium és a Könyvvizsgálói Kamara nem tud megbízási feladatot szervezni ezen könyvvizsgálóknak, részükre csak néhány évig, 2001-ig biztosítja, hogy megélhetésük érdekében más munkatevékenységet is végezhessenek a könyvvizsgálat mellett. Véleményem szerint az Európai Közösség Tanácsának ajánlásait csak akkor építsük be a magyar törvényekbe maradéktalanul, majd ha Magyarország is olyan piaci viszonyok közé került, mint Franciaország vagy Németország, vagy legalábbis végre felelõsen nyilatkozik a brüsszeli bizottság arról, hogy mikor vesznek fel bennünket az Európai Közösségbe.
Nagy anyagi kár érné az országot, ha a kiképzett, de a piaci telítettség miatt elhelyezkedni nehezen tudó s emiatt csak könyvvizsgálatból megélni nem képes könyvvizsgálók kamarai tagságát megnehezítenénk, majd 2001 után ezen szakembereket kizárnánk a teljes jogú kamarai tagságból, igazolványukat, bejegyzett könyvvizsgálói státuszukat elvesztenék. Könyvvizsgálói képesítéssel is rendelkezõ egyetemi tanárokat, tudományos kutatókat, minisztériumokban, költségvetési intézményekben dolgozó - egyébként is gyengén fizetett - közalkalmazottakat, köztisztviselõket kényszerítenénk egy értelmetlen választási lehetõség elé, mert hiszen nekik a beterjesztett törvényjavaslat szerint választani kellene, hogy tudományos, köztisztviselõi tevékenységüket végzik vagy a teljes anyagi megélhetést biztosítani nem képes könyvvizsgálói tevékenység mellett döntenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a réteg - amely a könyvvizsgálói szakma tudományos értékét emelni képes - publikációs tevékenységet fejt ki, és gyakorlatban szerzett ismereteit az egyetemi katedrákon és más tudományos mûhelyekben alkalmazni tudja. A törvényjavaslat eredeti formájában a multinacionális cégek jelenleg is már nyomasztó monopolpozícióit erõsítenénk és a fiatal hazai hites könyvvizsgálók kisemmizését emelnénk törvényi erõre.
A Független Kisgazdapárt javaslata az - s ezeket módosító indítványainkban is megfogalmaztuk -, hogy a könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ köztisztviselõi, közalkalmazotti munkaviszonyban lévõk saját megítélésük alapján döntsék el, idõkorlátozás nélkül, hogy közhivatali állásaik mellett képesek-e végezni könyvvizsgálói tevékenységet, és kívánnak-e a kamara teljes jogú tagjai lenni. Bízzuk ezt a kérdést a könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ egyetemi tanárokra és más közalkalmazottakra!
Tisztelt Országgyûlés! A Kisgazdapárt részérõl további aggodalomra és módosító indítványokra ad alapot az, hogy a törvényjavaslat nem kezeli megfelelõen a könyvvizsgálati praxison belül az igazságügyi könyvszakértõk könyvvizsgálói kamarai tagságát. A hites könyvvizsgálat eme válfaját ûzõ szakemberek - az orvosi, mûszaki szakértõkkel egyetemben - az 1995. évi CXIV., az Igazságügyi Szakértõi Kamaráról szóló törvény alapján már az elmúlt évben kamarába tömörültek. Az igazságügyi orvos- és mérnökszakértõk az alapfoglalkozásuk szerinti orvosi kamarában; a mérnökök a mérnöki kamarában tagok. Jóllehet, az igazságügyiszakértõ-képzést az Igazságügyi Minisztérium koordinálja, de mind az orvosi, mind a mérnöki kamarák részérõl a szakmai kamarai tagság biztosított, sõt kötelezõ a még alapos továbbképzés és érdekképviselet miatt.
(21.20)
A könyvvizsgálói kamarai törvény nem kezeli alaposan az igazságügyi könyvszakértõk könyvvizsgálói kamarai tagságát. Amennyiben az igazságügyi könyvszakértõk az igazságügyi szakértõi kamarán túl nem lehetnek teljes jogú tagjai a könyvvizsgálói kamarának, úgy súlyos érdeksérelmet okozó, kimondottan szakmai továbbképzésüket meggátló gyakorlat alakul ki. Az igazságügyi szakértõk munkájára, szakmai továbbképzésük alaposságára a növekvõ gazdasági bûncselekmények száma miatt egyre nagyobb szükség van.
Megjegyzendõ azonban az is, hogy a szakértõk díjazásáról szóló IM- rendelet 800 forintos óradíjat határoz meg az igazságügyi könyvszakértõknek, ami egy munkanapra vetítve nem éri el a 7000 forintot. Ebbõl kell még tb-t, jövedelemadót fizetni. Felveti a 800 forintos óradíj azt is, hogy felelõsségteljes munkát végezni, bûncselekmények szakmai anyagát véleményezni csak kimondottan fõállású könyvvizsgálói státus alapján nem lehet. Ezt a tevékenységet is döntõen olyan fiatalabb könyvvizsgálók végzik, akik az elmúlt években szerezték meg az oklevelüket, vagy egyetemi közalkalmazotti vagy közhivatalnoki állást töltenek be, és amúgy is szerény jövedelmüket plusz szakmai érvényesülésüket a könyvszakértés ezen gyakorlásával tudják kiegészíteni. Ám ha kötelezzük ezen könyvvizsgálókat, hogy válasszanak egyetemi tanárságuk vagy könyvvizsgáló oklevelük között, úgy a kevéssé bizonytalant, vagyis az egyetemi tanárságot választják. Ugyanakkor a felhalmozódott bûncselekmények szakértõi véleményezésére pedig a multik nem jelentkeznek, még kaotikusabb viszonyok, közállapotok következnek be.
Tisztelt Országgyûlés! Az igazságügy-miniszter az igazságügyi szakértõkrõl szóló, többször módosított 7/1990. számú rendeletének 18. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a bûnüldözõ hatóság részére nem áll rendelkezésre a 2/1988. IM-rendelet 3. § (1) bekezdése szerint igazolvánnyal ellátott igazságügyi szakértõ, úgy igazságügyi szakértõ helyett úgynevezett eseti szakértõ, vagyis a szóban forgó törvény- elõterjesztésre szorítkozva igazságügyi szakértõi igazolvánnyal nem rendelkezõ bejegyzett könyvvizsgálót is igénybe lehet venni.
Tisztelt Országgyûlés! Bölcsességre és nem politikai indokra hivatkozva kérdezem, hogy eseti szakértõként - aki azonnal idõt tud szakítani, és 800 forintos óradíjért felelõsségteljes munkára vállalkozik - kire számíthatnak a bûnüldözõ szervek vagy a polgári bíróságok. Csakis azon bejegyzett könyvvizsgálókra, akik gazdasági társaságoknál megbízásokkal nem túlterheltek, vagyis nem a nagymenõk, az esetleges eseti megbízás idejéig is szakmai képzési formát biztosító könyvvizsgálói kamarában vannak, továbbá a megbízás elnyeréséig, sõt kifizetéséig is más alternatív közalkalmazotti, köztisztviselõi jövedelemforrással rendelkeznek, és könyvvizsgáló igazolvánnyal, teljes jogú kamarai tagsággal bírnak. Nem tehetjük nevetségessé ezen szakembereket úgy, hogy ha nincs megbízásuk, visszavesszük tõlük a bejegyzett könyvvizsgáló státust, ha pedig valami megbízás néz ki számukra, visszaadjuk azt.
Ezért nem szabad a könyvvizsgálói kamarát kizárólag fõfoglalkozású könyvvizsgálók érdekképviseleti szervévé tenni, és lejáratni az igazságügyi szakértõket, az eseti igazságügyi szakértõket, továbbá a fiatal, okleveles könyvvizsgálókat nehéz helyzetbe hozni, még 2001 után sem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)