POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Erre a kérdésre hadd válaszoljak egybõl magam, és remélem, hogy nem lesz, és ezt szeretnénk itt, ennek a kérdésnek szeretnénk itt a végére pontot tenni. Hiszen a hét elején a lapokban - számos napilapban, gazdasági lapban is - megjelent az a hír, hogy a kormány több anyagon dolgozva arra a következtetésre jutott, illetve a Pénzügyminisztérium szakértõi, hogy a közoktatásból, illetve a felsõoktatásból lehet és kell is jelentõs forrásokat elvonni.
Egyrészt a kormány az újabb hároméves tervén dolgozik, az újságokban szereplõ kommentárok szerint ezek a számok ennek a '98-ra esõ fejezetében szerepelnek állítólag. Illetve ahogyan László Csaba helyettes államtitkár fogalmazott: a fejezeti keretszámok kidolgozása folyik ma jelenleg a Pénzügyminisztériumban, de abba õk nem kívánnak beleszólni, hogy a tárcákon belül milyen elvonásokat, illetve milyen prioritásokat fogalmaznak meg, hogy az õ szavát idézzem. A lapok egy részében László Csaba cáfolja egy ilyen elõzetes meggondolások címû anyagnak a létét, a lapok más részében László Csaba elismeri, hogy van ilyen anyag, ugyanakkor hozzáteszi, hogy ez csak a jövõ heti, 15-i kormányülésen kerül megvitatásra, és mindaddig, amíg a kormány nem bólint ezekre, addig nyilván nem létezõnek tekinti a fegyelmezett pénzügyi szakember ezt az anyagot.
Szeretnénk emlékeztetni itt mindenkit arra, hogy a Bokros-csomag nem Bokros Lajossal kezdõdött, hanem a Horn-kormány elsõ pénzügyminisztere, Békesi László idején írták le azt a mondatot a felsõoktatásra és közoktatásra vonatkozóan, hogy igen jelentõs költségvetési elvonásokra van szükség, csökkenteni kell a felvett hallgatók létszámát, írta Békesi László '94 novemberében. Akkor ezt szóvá tettük, és kiderült, hogy szó sincs errõl, a kormány szándékai pont az ellenkezõek, a gépíró kisasszonyok írtak nyilván növekedés helyett csökkenést, és azonnal szét is fognak csapni a gyorsírók vagy a gépíró kisasszonyok között.
De mit tesz Isten, '95-re mégiscsak kiderült, hogy a kormány szándékait tükrözte, ha máshogyan nem, freudi módon ez a félregépelés vagy félreírás, mert '95-ben a Horn-kormány immár második pénzügyminisztere, Bokros Lajos igencsak tevõlegesen megvalósította azt, amit annak elõtte néhány hónappal a gépíró kisasszonyok csak tévedésbõl álmodtak oda a papírokra. Igen radikálisan csökkentették az oktatói létszámot, igen radikálisan kívánták módosítani az oktató-hallgatói arányt, és egy olyan finanszírozást vezettek be, amelyik mára a támogatott egyetemi férõhelyek struktúrájában finanszírozza az intézményeket.
Ha lehet hinni a lapok beszámolójának, akkor a Pénzügyminisztérium berkeiben ma csökkenteni kívánják a támogatott felsõoktatási férõhelyek számát, és megint csak módosítani kívánják a hallgató-oktató arányt. Ha önök csökkentik a támogatott férõhelyek számát az igen magasra mért tandíj mellett, akkor ennek az lesz a hatása, hogy valóban igaz az a fenyegetõ állapot, hogy a jövõben a felsõoktatást csak a módosabb családok gyerekei engedhetik meg maguknak, mert egy szûkebb kapacitásért, igen magas tandíjjal igen erõteljes verseny fog folyni; és az egyetemek saját költségvetési támogatásukat kiegészítendõ, pénzes, önköltséges tanfolyamok meghirdetésére kényszerülnek.
Ha önök módosítani kívánják egyfajta keretszámtól, vagy bármilyen nemzetközi normától - nem létezõ nemzetközi normától - vezéreltetve a hallgató- oktató arányt, akkor ennek ma a magyar felsõoktatásban egy igen jelentõs minõségromlás lesz a következménye. Óva intünk tehát mindenkit, aki a Pénzügyminisztériumban vagy a kormányban ezen gondolkozik. Nem csodálkozunk azon, hogy a mûvelõdési tárca elhatárolódik ezektõl az elképzelésektõl, és a maga részérõl elutasítja azokat. De fontosnak tartjuk, hogy a Pénzügyminisztériumban se fogalmazódjanak meg ilyen tervek.
Szeretném tolmácsolni az ellenzéki pártok álláspontját: meggyõzõdésünk, hogy nem lehet szûkíteni a közoktatásra és a felsõoktatásra fordított összegeket, sõt, '98-tól azoknak a reálértéken történõ igen jelentõs növelésére van szükség ahhoz, hogy a közoktatás és a felsõoktatás azt a szerepet betöltse a magyar társadalomban, amire hivatott. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)