BAJOR TIBOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eredetileg csak a részletes vitában kívántam hozzászólni, de a probléma, amit szeretnék ismertetni, az általánosan levonható tanulságokat is tartalmaz.
Mint önök elõtt is ismeretes, ez a most tárgyalt törvény nagyon szigorú feltételeket teremtett azon gazdálkodó vállalatok és szervezetek, társaságok számára, amelyek vámáruk forgalmazásával foglalkoznak. Ezzel természetesen a gazdaság számos szereplõje és személy szerint én is messzemenõen egyetértek, hiszen ennek a törvénynek a hiánya, illetve a korábbi jogi szabályozás által biztosított kiskapuk, joghézagok milliárdos nagyságrendû károkat okoztak a költségvetésnek, következésképpen valamennyi állampolgárnak.
Mi történik akkor, ha az országhatárt átlépve az árunak, a vámárunak csak a szállítója és csak a feladója ismert, nem ismert azonban sem a vevõ, sem az úticél. Nevezetesen arról van szó, hogy a Magyar Államvasutak Részvénytársaság záhonyi székhellyel mûködõ átrakási üzletigazgatóság tulajdonába, helyesebben birtokába nemzetközi fuvarozási szerzõdés keretében kerülnek mindazok az áruk, vámáruk, amelyek Ukrajnán keresztül lépnek be a Magyar Köztársaság területére. Ez azt jelenti, hogy a záhonyi átrakási üzletigazgatóság csak az áru belépését követõen szerez tudomást a küldemények rendeltetési helyérõl és címzettjérõl.
Az átrakókörzet speciális helyzetébõl eredõen, vagyis az eltérõ vasúti nyomtávolság miatt a MÁV-nak Záhonyban az árut, ha tetszik, ha nem, meg kell állítania. És az érvényben levõ fuvarozási rendelkezések, valamint vámjogi elõírások értelmében a MÁV-nak kell a vámtörvényben szabályozott határidõkön belül vámindítványt tenni. A vámhivatalok által is elfogadható vámindítványok megtételét több, a MÁV tevékenységi körén is kívül esõ tényezõ befolyásolja, amelyeknek következtében a vámkezeléssel kapcsolatos megszabott határidõk nem tarthatóak minden esetben, és ez nemcsak a vámra vonatkozik, hanem több esetben más fuvaroztatóra is. Például ilyenek: az áru címzettje nem ad idõben végrehajtható rendelkezést az áru továbbítására; a FÁK országaiban történõ ütemtelen árufeladások miatt egy idõben nagy mennyiségben érkeznek azonos címre és azonos rendeltetési helyre szóló küldemények, amelyek továbbításához elegendõ mennyiségû és típusú, európai vasúti kocsival a MÁV Rt. nem rendelkezik. Olyan áruféleségek lépnek be a MÁV területére, amelyek elszállításához speciális vasúti szállítójármûvekre van szükség, és ezeket általában a címzett vagy annak megbízottja bocsátja a MÁV rendelkezésére. Az áru címzettje tudomást szerezve a címére érkezõ küldemény beérkezésérõl olyan, a fuvarjog szabályaival nem ellentétes rendelkezést ad, hogy további intézkedésig a MÁV az árut ne fuvarozza tovább. A záhonyi címre érkezõ és késõbb reexpediálásra kerülõ küldemények átvevõi sok esetben és különféle okok miatt ragaszkodnak ahhoz, hogy áruik csak egy késõbbi idõpontban és az általuk meghatározott mennyiségi ütemezéssel kerüljenek továbbításra. Ilyenek például a faszállítások.
Nyomatékosan szeretném megerõsíteni, hogy a MÁV birtokába ezek az áruk, vámáruk fuvarozási szerzõdés keretén belül kerülnek, és a normál vasúti kocsikba történõ berakásig, illetve a rendeltetési állomásokon végrehajtott kiszolgáltatásig fuvarozás alatt állnak. Következtetésképpen a MÁV Rt. és adott esetekben a fuvarozásban részes vasutak teljes körû kártérítési és egyéb - beleértve a vámjog által meghatározott szankciókat is - felelõsséggel tartoznak.
Feltehetõen a törvény és annak végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendelet merev értelmezésére alapítva a vámhivatalok a felsorolt esetekben a beléptetett vámárukat nem tekintik fuvarozás alatt levõknek, így ragaszkodnak azok beléptetést követõ 30 napon belüli továbbításához. Amennyiben a MÁV Rt. ezen határidõt nem tartja be - és sok esetben rajta kívül álló okok miatt nem is tudja -, úgy a vámhivatal ezen áruk közvámraktárba történõ beszállítását rendeli el. A fentiekkel összhangban felhívnám a figyelmet arra is, hogy ezek az áruk, azaz a közvetlen és közvetett reexpediálás alatt álló áruk vámkülföldre kerülnek kiszállításra, így a magyar államnak ezen áruk után vámbevétele nem keletkezik. Ugyanakkor a jelenlegi gyakorlat a MÁV-nak, de áttételesen a költségvetésnek is bevételkiesést okoz.
Tisztelt Ház! A kivétel mindig erõsíti a szabályt, feltéve, ha a szabály jó. Jelen esetben szerintem egy eléggé mechanikusan értelmezett eljárás nem segíti, hanem gátolja az ország tranzit szerepének betöltését, és ezen mindenképpen változtatni kell - legalábbis szerintem -, hiszen ha tranzitországként kívánunk továbbra is szerepelni, akkor ezt nekünk a törvényekkel is elõ kell segíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)