NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! A határon túli magyar kisebbségek Trianon óta többször is ki voltak téve különbözõ erõszakos asszimilációs kísérleteknek. Az utóbbi idõkben az etnikai arányok erõszakos megváltoztatása különösen a vajdasági magyarokat fenyegeti. Nyilvánosságra hozott adat, hogy Jugoszláviában 646 000 knini vagy boszniai szerb menekült tartózkodik. Számuk várhatóan Baranya és a Vajdasággal szomszédos szlavóniai részek Horvátországhoz történõ visszacsatolásával tovább fog nõni.
A Vajdaságban a hivatalos adatok szerint 260 000 személy tartózkodik. Ez az aránytalanul nagy számú menekült már eddig is gyökeresen megváltoztatta a soknemzetiségû Vajdaság etnikai összetételét, az ott élõ kisebbségek rovására. Ráadásul az ENSZ felmérései alapján a kialakult helyzet véglegesnek tûnik, hiszen a megkérdezett menekültek közül mindössze ezren nyilatkoztak úgy, hogy a boszniai és horvátországi helyzet stabilizálása után mindenáron haza szeretnének térni, ugyanakkor 341 000 személy ennek lehetõségét teljesen kizártnak tartja.
Tisztelt Miniszter Úr! Ebben a kritikus helyzetben Magyarország nem tehet mást, mint hogy a nemzetközi szervezeteknél és Belgrádnál erélyesen fellép, hiszen a magyarok lakta városokban és járásokban aránytalan és tömeges be-, illetve letelepítés folyik. Ez nem más, mint az etnikai arányok erõszakos megváltoztatása.
A legutóbbi idõkben egy konkrét példa - a temerini eset - borzolja a vajdasági magyarság kedélyét. A temerini járásban eredetileg 25 000 ember élt, közülük 10 000 magyar, akik Temerin városában 80 százalékos többséget alkottak. A járásban elõször '92-93-ban 2 000 menekült telepedett le, majd '95- ben újabb 8 000 szerb érkezett. A legutóbbi helyhatósági választásokon a járási önkormányzatban - nem véletlenül - a Seselj-féle szélsõséges, szerb radikális párt került többségbe. Az új polgármester '97. január 31-én találkozott Morina úrral, a szerb köztársasági menekültügyi fõbiztossal, akivel megállapodtak abban, hogy Temerin mellett állami támogatásból épül egy új lakótelep, ahova véglegesen letelepedhetnek a menekültek.
Ha figyelembe vesszük, hogy ugyanannyi menekült érkezett, mint amennyi magyar összesen él a járásban, egyértelmû, hogy a szerb hatalom központi támogatással végérvényesen megbontja a környék évszázadok óta fennálló etnikai arányait. Ez az eljárás több nemzetközi dokumentummal ellentétes.
A problémát tizenhárom temerini önkormányzati képviselõ egy '97. március 9- én kelt levélben jelezte a külügyminiszter úrnak. Errõl értesülhetett a közvélemény a vajdasági magyar sajtóból.
Kérdezem miniszter urat: született-e válasz az említett levélre; ha nem, miért; ha igen, akkor ez illeszkedik-e bármilyen külügyi stratégiába, ami a vajdasági etnikai összetétel erõszakos, aránytalan átalakításának ellensúlyozását célozza. (Taps az ellenzéki padsorokban.)