DR. TOKAJI FERENC (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Úr! Nagy figyelemmel hallgattam az ön meglehetõsen ellentmondásos eszmefuttatását, és ezek között döbbenten tapasztaltam, hogy igaz, hogy ellenzéki szerepet lát el, de a közel 15 perces felszólalás szinte csak tagadásra épül. Rendben van, ezt még elfogadjuk. De azt aligha lehet öntõl elfogadni, életkora és tapasztalata alapján, hogy ön, következõt idézem öntõl: a Horthy- korszakban - azt mondta tehát, hogy a Horthy-korszakban - nem voltak ennyire kiszolgáltatottak a dolgozók, mint ma. Hát én szeretném szíves figyelmébe ajánlani a ma még élõk emlékezetét. Szeretném figyelmébe ajánlani a Bethlen-Peyer-paktumot, ami híres és hírhedt, olvassa el; valamint hogyha lesz egyszer annyi ideje, egy fél napot szánjon az Országgyûlési Könyvtárban arra rá, hogy a Horthy-korszak hogyan, mi módon szabályozta a munka feltételeit, esetleg másolja ki, és olvassa el figyelemmel: döbbenten fog nézni.
Az ellentmondás tovább fokozódik, mikor azt állítja, a mi munkatörvényünk továbbra is a szocializmusban lévõ elveket veszi figyelembe. Ha elfogadjuk ezt az állítását öntõl, akkor tessék mondani, hogy lehet a kettõt összehasonlítani a Horthy-korszakkal?! És ha még tovább megyek, ön azt mondja, hogy a jogharmonizációra hivatkozással EU-törvényekhez próbálunk csatlakozni, és ugyanakkor megint csak visszautal erre a Horthyra - ez olyan három ellentmondás, amit nem lehet igazán feloldani.
Ezért az ön hozzászólását nemcsak ellentmondásosnak tartom, hanem a három tétel összehasonlítása után bizonyos kitételeit kifejezetten szerencsétlennek, és visszautasítom õket.
Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)