DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): A Házszabály módosításáról szóló országgyûlési határozattervezethez 27 módosító javaslat érkezett be, ebbõl 22-t két képviselõtársam nyújtott be; nem fele-fele megoszlásban, az igaz, mert húszat Géczi József Alajos, kettõt pedig Tokaji Ferenc képviselõtársam nyújtott be, és öt bizottsági módosító javaslat érkezett. Három a mentelmi bizottságtól, kettõ az alkotmányügyi bizottságtól, de tulajdonképpen ezek eredeti, bizottságok által módosított változatát képviselõtársaim kezdeményezték.
Elõterjesztõként örömömre szolgál az, hogy a 27 módosító indítványból 23-mal minden további nélkül egyet tudtam érteni, egyetértek, és támogatom is a módosító indítványok megszavazását. Azokra, melyekkel egyetértek, nem térek ki, mert azokból nem mindegyikre, de a legfontosabbakra Géczi József Alajos képviselõtársam kitért.
Van egy sajátos sorsú módosító indítvány - a 20. pontban szereplõ indítvány -, amelynek az a lényege, hogy az eredeti országgyûlési határozati javaslat tervezetébõl törölni javasolja azt a szabályt, amely elõírná, hogy összeférhetetlenség esetén a képviselõk kétharmadának szavazatára lenne szükség az összeférhetetlenség kimondásához. Ez a szabály azért él, és azért támogatom ezen - törlésre irányuló - módosító indítvány elfogadását, mert sajnos késik az alkotmánymódosítás, hiszen az alkotmány rendelkezik arról, hogy összeférhetetlenség esetén egyszerû többséggel lehessen a képviselõ összeférhetetlenségét kimondani.
Eredetileg arra számítottam, hogy ez bekerül az alkotmánymódosító csomagba - be is került, ezt a részét minden párt támogatta is -, arra számítottam, hogy elõbb sor kerül az alkotmány módosítására, és ebben az esetben az alkotmánnyal konform módon - csak az egybenlátás érdekében - a Házszabály is megismételte volna ugyanezt az alkotmányos szabályt. Egyébként a Házszabály esetében ez egy elfogadott szerkesztési mód, hogy az alkotmány legfontosabb szabályait a Házszabály megismétli, azért, hogy egyben lehessen látni egy jogintézmény tartalmát vagy eljárási részét.
Sajnos, azért, hogy nehogy alkotmányellenes legyen a Házszabály - remélhetõleg két héten belül elfogadásra kerülõ - módosítása, ezt a módosító javaslatot ki kell venni belõle. Egyetértek a módosító javaslat benyújtójával, hogy nem aktuális; helyesebben: most még nem szabad elõterjeszteni, legfeljebb majd az alkotmány módosítása után.
(19.40)
Négy olyan pont van a módosító indítványok között, amellyel nem tudtam egyetérteni.
Az egyik a 9. pontban szereplõ javaslat, amelynek az a lényege, hogy az összeférhetetlenségi eljárás kimenetele lehet olyan, hogy a parlament kimondja az összeférhetetlenséget, és lehet olyan, hogy nem mondja ki. Ez az esetek nagyon kis százalékában fordul elõ, amikor diszkrecionális mérlegelési alapon hozhat döntést a parlament; az esetek 98 százalékában egyszerû ténymegállapításról van szó az összeférhetetlenségek kapcsán. A módosító indítványt benyújtó képviselõtársam feltételhez kötné a képviselõnek a mandátum lemondásával kapcsolatos nyilatkozatát, ahhoz a feltételhez, hogy ha késõbb megállapítja a parlament az összeférhetetlenséget, akkor lépjen életbe az õ lemondó nyilatkozata. Sajnos lemondó nyilatkozatot feltételhez kötni nem lehet, tehát ez általános jogelvekbe ütközne, ezért ezt a módosító indítványt nem tudom támogatni.
A 22. pontban szereplõ módosító indítvány kapcsán kiesne az a lehetõség, hogy a képviselõt elõbb felszólítsák az összeférhetetlen helyzet megszüntetésére, - mégpedig szigorú, 5 napos határidõ szabásával -, és csak utána, ha õ nem mond le vagy nem szünteti meg az összeférhetetlen helyzetet, kerülne sor tulajdonképpen az összeférhetetlenség kimondására. Itt van némi zavar, megmondom õszintén, az alkotmánynak abból a rendelkezésébõl, hogy az összeférhetetlenség megállapításával, pontosabban kimondásával - ezt a kifejezést használja az alkotmány - eleve megszûnik a képviselõnek a mandátuma, azonban nagyon sokszor elõfordul olyan helyzet: a képviselõ nem tud arról, hogy összeférhetetlen helyzetbe került valami miatt, valamilyen akár szabálymódosítás, pozíciók változása vagy egyebek következtében, és ebben az esetben indokolt számára megadni azt a lehetõséget, hogy felszólítás után, nagyon rövid idõn belül, ezt az összeférhetetlen helyzetet szüntesse meg. Ezt a szabályt nem indokolt tehát törölni, legfeljebb simítani vagy a késõbbiek során még egy kicsit finomítani érdemes, de törölni nem, ezért a 22. pontban szereplõ módosító javaslatot nem támogatom.
Ugyancsak nem tudom támogatni a 23. pontban elõterjesztett módosító javaslatot sem, amelyrõl Géczi József Alajos képviselõtársam részletesen szólt, és indokolta, hogy õszerinte miért nincs szükség azokra a speciális szabályokra, amelyek az összeférhetetlenség általános szabályaihoz képest különös szabályokat állapítanak meg a vagyon-, a jövedelmi és az érdekeltségi nyilatkozat kapcsán. Én pont fordítva látom, mint õ: úgy vélem, hogy ezek a vagyon-, a jövedelmi és az érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok éppen azért indokolnak és igényelnek speciális szabályokat, mert ezek nem vezetnek a mandátum megszûnéséhez, míg az általános összeférhetetlenségi eljárási szabályok az összeférhetetlenség megszûnéséhez is vezethetnek. Itt egy speciális jogintézményrõl, az átláthatóságról, nem a klasszikus összeférhetetlenségrõl van szó, és ez a felszólítást, a kiigazítást lehetõvé tevõ, ezekhez határidõt szabó speciális szabályokat igényel. Úgyhogy ebben az ügyben, úgy látszik, kétféleképpen ítéljük meg képviselõtársammal ezeknek az eljárási szabályoknak a szükségességét - én a magam részérõl szükségesnek tartom ezeket.
Végül a 27. pontban szerepel Tokaji Ferenc képviselõtársam módosító indítványa, amelynek az a lényege, hogy a képviselõ bevallásának a jövedelmi viszonyokra, az érdekeltségi viszonyokra vonatkozó és a különbözõ társadalmi szervezetekhez, politikai szervezetekhez kötõdõ viszonyokról szóló részét ne hozzák nyilvánosságra, vagyis hogy ez legyen zárt. Én azt gondolom, hogy pont ennek a jogintézménynek - mármint a vagyon-, a jövedelmi és érdekeltségi nyilatkozat megtételének - a lényegét szüntetné meg, ha ez, ennek egy kivonata, illetve a jövedelem esetében egy szintén elnagyoltabb, de pontos, tehát összegszerûen is megjelölt jövedelmi nyilatkozat nem kerülne nyilvánosságra.
Azt gondolom, hogy ha ez nem kerülne nyilvánosságra, akkor még nagyobb lenne a veszélye annak, amirõl Géczi József Alajos képviselõtársam is szólt, hogy érzõdik egyfajta csalódottság a sajtóban, illetve a társadalomban, mert kiderült: a képviselõk messze túlnyomó többsége az átlagosnál talán valamivel jobb jövedelmi viszonyokkal bír, de semmi esetre sem tartozik a legvagyonosabbak vagy például a jövedelmi viszonyait tekintve az úgynevezett felsõ 10 százalékhoz tartozó személyek körébe. Túlzott volt a várakozás, azt gondolom, ezzel a nyilvánossággal kapcsolatban, mármint a vagyon-, a jövedelmi és érdekeltségi nyilatkozat nyilvánosságával kapcsolatban, és meg kell hogy állapítsam azt is: a sajtó ebben az esetben például felkorbácsolt, indokolatlanul korbácsolt fel érzelmeket, várakozásokat, és túláltalánosított. Biztos, hogy vannak, találhatók a képviselõk között olyanok, akiknek a vagyona, jövedelme az átlagostól eltér - ha ennek magyarázata van, akkor semmiféle egyéb jogi elszámolással nem tartozik a képviselõ. Azt is mondhatnám: a képviselõnek szabad gazdagnak lennie, lehetnek jövedelmei, lehet vállalkozása, csak az nem lehet, ami az összeférhetetlenségrõl szóló törvényben tilos, összeférhetetlen pozícióként van megjelölve. Hogy ezen túl a képviselõ miként ad számot - ha egyáltalán számot kíván adni - jövedelmérõl, vagyonáról a választóinak, ez már a választók és a képviselõ közötti jogviszonyban, nem pedig az összeférhetetlenségi eljárásban ítélendõ meg; erre vonatkozóan erkölcsi vagy jogi ítéletet az összeférhetetlenségi eljárásban egyébként nem lehet hozni.
Meg szeretném köszönni a módosító indítványokat benyújtóknak a jó szándékukat. Meggyõzõdésem, hogy a támogatott módosító indítványokkal pontosabbá, koherensebbé válik ez a szabály, és javítani fogja az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó szabályokat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)