BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Én nagyon figyeltem arra, hogy mit hallunk most Dávid Ibolya képviselõtársunktól, frakcióvezetõ-helyettestõl. Õ ugyanis azzal kezdte, hogy itt privatizációs botrányok vannak. Négy dolgot sorolt fel. Ebbõl egy botrány, de az nem privatizáció, a közismert ÁPV Rt.-ügy, amit õ is Tocsik-ügynek nevez, nem tudom, miért, hiszen nem ez a lényege. És felsorolt három privatizációs ügyet, az energiaszektor privatizációját, amiben nincs botrány, csak van egy gazdaságelméleti vita köztünk, amire most nincs módunk kitérni, szó volt róla néhány perccel ezelõtt. Említette a HungarHotelst. El van adva, megoldódott. És említi a Budapest Bankot azzal a feltevéssel, hogy nyilvánvalóan botrány van.
Mikor lenne botrány a Budapest Bank ügye? Akkor lenne botrány, ha egyrészt kiderült volna, hogy amennyiben nem adták volna el, akkor az állam és az ország jobban járt volna, mint így, hogy eladták. (Dr. Dobos Krisztina: Nem derült ki?) Nem derült ki, sem most, sem korábban! Ilyen érvet sem most, sem korábban Dávid Ibolya vagy más nem mondott. A másik lehetõség, ha kiderült volna, hogy törvénysértés történt. Vizsgálóbizottság vizsgálta, nem derült ki törvénysértés. (Dr. Dávid Ibolya: De kiderült.) A harmadik eset, ha kiderült volna az, amit Dávid Ibolya itt mondott is, hogy ki az a néhány kedvezményezett, aki a hasznot élvezi. Ez a meg nem nevezett vádlott nem létezik. Soha nem bizonyította be sem Dávid Ibolya, sem más, hogy ebbõl az ügyletbõl bárkinek bármiféle jogtalan haszna lett volna. (Dr. Dávid Ibolya: Sajnos.) Nem bizonyította be, és nem mondott ilyen tényt!
Szeretném hangsúlyozni: egy gazdasági tranzakció, egy eladás történt, meghatározott feltételek mellett. Hogy ez jó, vagy nem jó, ez egy bonyolult közgazdasági vizsgálatot igényelt. Ezt a vizsgálatot ön nem végezte el, ön állít valamit, amit semmivel nem támasztott alá. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) Nevezetesen azt, hogy ez bárkinek kárt okozott volna ebben az országban, a magyar választónak és adófizetõnek kárt okozott volna. Nem tudta ezt bizonyítani. Nincs botrány! (Az elnök a csengõ megkocogtatásával ismételten jelzi az idõkeret leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)