DR. TOKAJI FERENC (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ma egy olyan expozénak voltunk a tanúi, amely számunkra, még ha nem is mindenben egyetértõ, sok vonatkozásban, úgy érzem, ennek ellenére figyelemre méltó. Kár, hogy idõnként kampányjellegû beszéddé változott, különösen az utolsó négy percben, de a humoros befejezés talán feloldotta bennünk a feszültséget.
Képviselõ úr, nem értek egyet önnel a házasságon belüli erõszak témájában. Bár nincs 35 éves ügyvédi múltam, de azért néhány éves gyakorlatom van. Sajnos, ez elõforduló eset. Úgy érzem, hogy a nõk Brdekében és védelmében nemcsak a testi sértést kell házasságon belül büntetni, hanem ha erõszakos cselekmény fordul elõ, akkor az erõszakos cselekményt, különösen amikor súlyos lelki sérelmeket is okoz, így ezt a fajta a cselekményt is. Egyébként az ön ilyen típusú elutasításával nem értek egyet.
A halálbüntetésrõl és annak idõleges visszaállításáról elmondták a véleményt. Én azonban azt hiszem, ön a minõsített esetekre gondol és nem általánosságban. A minõsített eseteknél viszont az én álláspontom nem esik öntõl olyan messze, a különös kegyetlenséggel, a nyereségvágyból, a bérgyilkosságból elkövetett emberölések visszatartásánál nem vagyok benne biztos, hogy nem elrettentõ-e a halálbüntetés. Én közelebb állok ahhoz a véleményhez, hogy igenis elrettentõ.
A büntetési tétel alsó határának felemelését jónak tartom, de igaza volt Kónya Imre úrnak abban, hogy ha a felsõ tételt nem emeljük, akkor összetolódik a kettõ, és igazán a mérlegelés nem szerencsés, vagy nem lesz sikeres.
És még valami: valóban igaz, hogy akkor lesz eredményes a büntetõjogunk, ha a bûncselekmény feltárása felgyorsul, következetes lesz és minél elõrehaladottabb.
Engedjen meg egy szójátékot a legvégén, gondolom, csak nyelvbotlás volt. Ön azt mondta, hogy az eljárás "eltököltsége", utána kijavította, eltökéltségrõl van szó. Amennyiben szóbotlás volt, elfogadjuk humornak, amennyiben utalás volt, ugyanúgy el tudjuk így fogadni. Köszönöm szépen.