AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Mindenekelõtt azzal szeretném kezdeni, hogy örömmel nyugtázom a feltett kérdésekben tükrözõdõ azon felismerést, hogy a társadalombiztosítási alapok kiadási lehetõségei az egészségügyi ellátások vagy a nyugdíjak területén a járulékbevételek tényleges alakulásától függenek. Így eme felismerés alapján, gondolom, személy szerint képviselõ úr sem ért egyet olyan javaslatokkal, amelyek mondjuk azonnali hatállyal a járulékkulcsok 10 százalékpontos csökkentését, s az egészségügyi hozzájárulás eltörlését szorgalmazzák, hiszen ezek a lépések valóban a nyugdíjak és az egészségügyi kiadások radikális szûkítését eredményeznék.
Nem vitatom természetesen, hogy a járulékok radikális leszállításának lehet a bevételeket növelõ hatása is, azonban ez csak igen kis részben képes ellentételezni az alacsonyabb járulékbevételekbõl következõ kiesést, ráadásul e pozitív hatás is várhatóan hosszabb távon bontakozik ki.
Mindezekért felelõsen e tárgykörben csak a fontolva haladás megközelítését lehet alkalmazni. Ennek megfelelõen '98-ban a jelenlegi munkáltatói terhek fennmaradásával számolunk, és '99-2000-re tervezzük a munkáltatói járulékok legalább egy-egy százalékpontos csökkentését.
Egyúttal jelzem, hogy jövõre az egészségügyi és szociális ellátások reálértékének megtartása elérhetõ célnak ítélhetõ, a nyugdíjak tekintetében pedig a benyújtott nyugdíjtörvények szerint jelentõsebb, az indexálási mechanizmuson keresztül 3 százalékos, illetve ezen felül az özvegyinyugdíj-jogosultság kiterjesztésébõl adódó további reálérték- növekedés következhet be.
Abban természetesen egyetértünk, hogy a járulékok eredményesebb behajtása mindenféle szempontból kívánatos, és ez hozzájárulhat a munkáltatói tb-terhek további mérsékléséhez is.
Tisztelt Ház! Az elmúlt egy évben számos jogszabály született a társadalombiztosítási járulékok behajtásának támogatására.
(15.50)
A teljesség igénye nélkül a következõket szeretném a figyelmükbe ajánlani.
Elõször: elõször is '96-tól szigorodtak a tb-kintlévõség behajtási szabályai, ugyanis a '75. évi II. törvény múlt év elejétõl történt módosítása részletesen szabályozza a végrehajtást, az elévülést, a mögöttes felelõsséget, a jogorvoslat módját, továbbá deklarálja a végrehajtáshoz szükséges okirat fogalmát.
Másodszor: '96 márciusában fogadta el a tisztelt Ház a tb pénzügyi alapjainak költségvetésérõl szóló törvényt, amelyben az elõzõ éveket messze meghaladó, 54 milliárd forintos behajtási bevétel került elfogadásra. Visszatekintve megállapíthatjuk, hogy ha a célkitûzés merész volt is, az eredmény, a 42,8 milliárd forintos behajtás nem született volna meg, ha a parlament nem állítja magasra a mércét. Az elõzõ években ugyanis lényegesen alacsonyabb volt a behajtásból származó bevétel: a '94. évben 15,3, '95-ben 30,6 milliárd forint.
Harmadszor: múlt év közepén - pontosan július 10-én - fogadta el a tisztelt Ház az egyes köztartozások behajtásával összefüggõ törvények módosításáról szóló LX. törvényt, mely gyakorlatilag a csõdtörvény, a tb-törvény, az adózás rendjérõl szóló törvény, s az egyéni vállalkozásról szóló törvények annak érdekében történõ módosítása volt, hogy a köztartozások - így a tb-tartozások - behajtása hatékonyabb legyen.
Negyedszer: tekintettel arra, hogy a cégbejegyzésrõl és a cégjegyzékrõl szóló '89. évi rendelkezés értelmében a cégek megalakulásakor a társadalombiztosítási törzsszámot nem kellett bejelenteni, esetenként valóban fantomcégek alakultak, hatalmas tb- tartozást halmoztak fel, ugyanakkor a tb számára utolérhetetlenné váltak. A rendelet ezen hiányosságát a 8/1996-os IM-rendelet módosításával küszöböltük ki, így a tb-törzsszám kötelezõ cégbejegyzésével a behajtás eredményességének javulása is várható.
Ötödször: a '96. év végén az adójogszabályok között fogadta el az Országgyûlés a LXXXVI. törvényt az adózás rendjérõl. E törvény módosítása két területen is érinti a tb-kintlévõségek behajtását. Az APEH '97-tõl az adózót megilletõ költségvetési támogatást, adó- visszatérítést visszatarthatja abban az esetben, ha az igénylõnek tb- tartozása van. A tartozás nagyságával megegyezõ visszatartott támogatást, illetve adó-visszatérítést ellenõrzés után az APEH 8 napon belül átutalja a tb-nek. Az Art. másik, a tb-behajtást segítõ változása, hogy az APEH '97-tõl arról is megállapodhat a tb- igazgatóságokkal, hogy a végrehajtási eljárás keretében beszedi a végrehajtandó tb-tartozásokat, illetve fordítva: az APEH végrehajtó tartozásait az egyéb végrehajtást foganatosító tb gyûjti be.
Összefoglalva, a képviselõ úr kérdésére a válasz: látható, hogy a kormány az elmúlt évben többször is napirendjére tûzte a tb-behajtás ügyét; a parlament fontos törvényeket alkotott, mely törvények a hatásukat egyre inkább éreztetik. Összehasonlítható adatok alapján a kintlévõségek aránya, az éves járulékbevételekhez viszonyítva '96-ban már csökkent, s e tendencia folytatódása valószínûsíthetõ.
Kérem a tisztelt képviselõ urat és a tisztelt Házat, hogy a válaszomat fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)