DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelmérõl szóló törvényjavaslat olyan alapvetõ kérdéseket kíván rendezni, amely mindannyiunkat közelrõl érint. A javaslat során minden oldalról számos konstruktív, a javaslat rendelkezéseit javító módosító javaslat érkezett. A javaslatok zöme megítélésünk szerint a képviselõk pártállásától függetlenül jobbító szándékú, így például az általános vitában is kifogásolt azon rendelkezéshez, amely bûncselekmény esetén az orvos jelentési kötelezettségét írja elõ, több képviselõ is módosító indítványt nyújtott be.
A kormány is támogatja Kutrucz Katalin képviselõ asszony javaslatát, amely csak a súlyos, tehát 8 napon túl gyógyuló sérülés esetére írná elõ a jelentési kötelezettséget, ez véleményem szerint a más európai országokban is elfogadott szabályozást követi és egyértelmûbbé teszi a normaszöveget.
Számos kritika érte a javaslatban meghatározott adatkezelési célokat, elsõsorban azért, mert egyes képviselõtársaink szerint túlságosan kitágítják az egészségügyi adatok kezelésének lehetõségeit. A kritika egy része megalapozott - gondolok az ügyészségi, bírósági adatkezelési cél megfogalmazására - ezért módosító javaslatokkal javasoljuk ezeket a problémákat megoldani.
Mindehhez kapcsolódik az, hogy több képviselõtársam észrevételt tett, hogy az egészségügyi adat fogalma rendkívül tág, az ember szinte teljes személyiségét lefedi, különös tekintettel arra, hogy a szexuális szokásokat is az egészségügyi adatok fogalmába sorolja a javaslat. Az ehhez érkezett módosító javaslat úgy rendezi a kérdést, hogy a szexuális adatok alapvetõen nem tartoznak az egészségügyi adat fogalmába, de ha azokra a gyógykezelés érdekében van szükség, akkor az egészségügyi ellátó hálózat azokat kezelheti. Gondoljunk például csak a meddõség esetére, amikor mindenképpen szükség van bizonyos szexuális adatokra annak érdekében, hogy az eredményes gyógykezelés esélye legyen megteremthetõ.
A javaslat 4. § (4) bekezdése tartalmaz egy rendkívül fontos szabályt, amely az elõbb említett problémák szempontjából is fontos. Ennek értelmében a javaslatban meghatározott adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi és személyazonosító adat kezelhetõ, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. E rendelkezés hivatott azt a célt elérni, hogy ne minden egészségügyi adatot kezeljen az adatkezelõ, hanem csak azt, amely az adott cél eléréséhez feltétlenül indokolt.
Az egészségügyi adatok kezelése szorosan összefügg a betegek többi jogával is. Ugyanakkor a törvénytervezet nem kívánja a betegek egyéb jogait is szabályozni, ez majd az új egészségügyi törvény feladata lesz. Ennek ellenére néhány olyan módosító javaslatot is benyújtottak képviselõtársaim, amelyek az érintett személyek önrendelkezési jogára vonatkoznak. E javaslatok egyértelmûvé teszik, hogy csak az érintett az adat ura ... (A mikrofon fülsiketítõen zúgni kezd. - Zaj. Taps.) ... Köszönöm. Tehát a hozzátartozókkal is csak akkor közölhetõk az adatok, ha az érintett ezt nem tiltotta meg. Képviselõtársaim közremûködését a javaslat jobbátételében ezúton is köszönöm.
Még egy kérdésre szeretnék kitérni, nevezetesen, hogy a vita során több képviselõ részérõl is kritika érte a fertõzõ betegségek bejelentésének rendjét. Egyrészt többen kifogásolták a tervezet mellékletében felsorolt betegségeket, másrészt hiányolták az AIDS- és a HIV-fertõzés megjelenítését a javaslatban. A járványügyi szakemberek bevonásával ismételten áttekintettük a kérdést. A módosító javaslatok lényege, hogy fertõzõ nemi betegségeket automatikusan nem továbbítja a betegellátó az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat részére, hanem csak akkor, ha az ÁNTSZ ezt járványügyi érdekbõl kifejezetten kéri. A módosító javaslatok egy része arra irányult, hogy az AIDS-betegség és a HIV-pozitivitásra vonatkozó adatok is kezelhetõk legyenek, illetõleg megteremtõdjék az anonim AIDS-szûrés jogszabályi háttere. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátó hálózat kezelheti az AIDS-betegek, illetõleg HIV-fertõzöttek adatait, ha ez a gyógykezelés célja, vagy annak során derül ki az érintettrõl a betegség, illetve a fertõzöttség.
Ugyanakkor fontos annak jogszabályi megteremtése is, hogy név nélkül, anonim módon lehetõség legyen a szûrésre. Az anonim szûrés célja, hogy azon személyek számára is elérhetõvé váljon a HIV-szûrés, akik egyébként nem mennének el, ha személyazonosságukra fény derül.
(18.00)
Az anonim szûrés során ugyanis a betegellátó vagy egyáltalán nem tudja meg a szûrés alanyának személyazonosító adatait, vagy megtudja, de azokat senkivel nem közölheti, azokat csak a vizsgálatban részt vevõ személyzet ismerheti meg.
Ennek azért van jelentõsége, mert az AIDS-betegséghez kapcsolódó diszkrimináció és stigmatizáció miatt a tapasztalatok szerint éppen a legveszélyeztetettebb csoportok nem vesznek részt az önkéntes szûrõvizsgálatokban, ha ahhoz azonosító adatokat is meg kell adni. Ennek az a következménye, hogy sem tanácsadásban, sem kezelésben nem részesíthetõk, valamint fertõzöttségükrõl sem bizonyosodnak meg. E lehetõség tehát a potenciálisan fertõzésnek, betegségnek kitett személyek számára teremti meg az AIDS- és HIV-szûrés lehetõségét, ezáltal tehát a megelõzést szolgálja.
Az anonim szûrésnek az említett két formája azt sem zárja ki, hogy pozitív eredmény esetén a betegellátó elbeszélgessen az érintettel, felhívja a figyelmét a gondozásba vétel fontosságára. Ez a megközelítés egyébként összhangban van az Egészségügyi Világszervezet Bs az Európa Tanács állásfoglalásaival, amelyek értelmében a betegség elleni védekezésben a hangsúlyt a megfelelõ tanácsadással összekötött önkéntes szûrõvizsgálatra kell helyezni.
Ugyanakkor módosító javaslat formájában benyújtották azt az igényt is, hogy ha a szûrõvizsgálat eredménye pozitív, akkor az érintett adja át személyazonosító adatait, fedje fel kilétét annak érdekében, hogy õt gondozásba lehessen venni. A társadalom és az adott egyén védelme szempontjából végül is mérlegelés után a kormány ezt a módosító javaslatot támogatja.
Magyarországon - számos európai országhoz hasonlóan - az AIDS- betegség kötelezõ bejelentésével egyidejûleg 1988 óta lehetõség van anonim szûrésre. Azonban eddig jogszabályi alapja ennek nem volt, ezt hivatott a jelen javaslathoz érkezett módosító indítvány pótolni.
Tisztelt Képviselõtársaim! Figyelmüket megköszönve kérem, hogy ezt a fontos törvényjavaslatot a kormány által támogatott formában támogassák önök is. Köszönöm szépen. (Taps.)