DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Berregi képviselõtársam egyetlenegy gondolatmenetéhez szeretnék megjegyzést fûzni, márpedig ez igen jelentõs, nevezetesen pedig az a gondolatmenete, amelyben taglalta azt, hogy az elkobzott árukat mintegy karitatív céllal ne megsemmisítsük, hanem adjuk oda a rászorultaknak.
Én nem vitatom képviselõtársam gondolatának nemes tartalmát, csak a probléma az, hogy nem ez az a pillanat és ez az az árufajta - a hamis áru -, amellyel karitatív cselekedeteket kellene végrehajtanunk. Sajnos sokkal többrõl és másról van itt szó a hamis áruk elkobzása esetén, semmint hogy egy látszólag és talán tartalmában is - nem vitatkozhatom vele - nemes cél újabb csatornát teremtsen ahhoz, hogy ezek a hamis áruk visszakerüljenek a piacra.
Nem véletlen az a nemzetközi gyakorlat, amelyhez híven a magyar állam is úgy jár el, hogy a hamisított termékeket megsemmisíti az elkobzás után. Szeretném képviselõtársam figyelmét felhívni, hogy például a hamisított zenekazetták és CD-lemezek esetében igen komoly nemzetközi tiltakozás is helyt kapott, éppen azért, mert a magyar jog a megsemmisítést és a védelmet ebben az esetben nem akarta kellõ idõben és kellõ eréllyel alkalmazni.
Tehát miközben a szándékot mélyen tisztelem, felhívnám kedves képviselõtársam figyelmét, hogy a karitatív feladatokat sajnos nem ebbõl kell megoldani, mert itt sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy ismét visszakerülnek a hamis termékek, és a vásárlók, a fogyasztók tömegeit így fogják becsapni.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)