DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelõtt szeretném megismételni azt, amit sok héttel ezelõtt mondtam az általános vita kezdetén: ez a törvényjavaslat persze nem egy optimális javaslat; egy lehetséges és szükséges kompromisszum, amirõl itt most szó van.
Az eddig elhangzott hozzászólásokkal kapcsolatban hadd mondjam azt, hogy én is azok közé tartozom, akik nem szeretnék a fürdõvízzel együtt kiönteni a gyereket; az önkormányzat mûködési zavarait, a tanuló fázissal és nagyon sok tényezõvel összefüggõ diszfunkcióit nem szeretném úgy minõsíteni, hogy emiatt teljességgel adjuk fel az önkormányzatiság elvét. Azon a véleményen vagyok, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok - hasonlóan a nyugat-európai demokráciákban mûködõ hasonló típusú testületekhez - alapvetõen a teherviselõk önkormányzatai, és ez munkavállalókat és munkaadókat jelent. Ezzel együtt el tudom azt képzelni, hogy a munkaadói oldalon, munkaadói minõségben a települési önkormányzatok vegyenek részt a társadalombiztosítási önkormányzatokban, esetleg négy fõnél nagyobb mértékben is.
A betegegyesületekkel kapcsolatban a kormány már korábban egyetértett azzal, hogy az önkormányzat bizottságaiba célszerû a bevonásuk, mint ahogy más egészségügyi érdekképviseleti szervezeteknek is a jelenlegi helyzetben ott lehet a helyük. Már csak azért is, mert Magyarországon több ezer helyi betegszervezet mûködik, számos fogyatékosszervezet, egyesület; nem nagyon hiszem, hogy ezek rendezettségének a foka, egyáltalán az ezzel kapcsolatos civil kezdeményezések helyzete azt ma lehetõvé tenné, hogy közülük öt vagy hat, vagy kilenc fõ valamilyen úton-módon ebbe az önkormányzatba odakerülhessen úgy, hogy ezt ne súlyos érdeksérelmek árán kelljen megoldani. Ezzel együtt úgy gondolom - ahogy Németországban, más országban is elfogadott -, hogy gyakorlatilag itt a munkavállalói oldal oldja meg az ellátottak képviseletét is.
Ami az összeférhetetlenségi szabályokat illeti, a magam részérõl, a kormány részérõl megfontolhatónak tartanánk azt, ha a kapcsolódó módosító indítványokban egy-két korábbi, nem pontosan fogalmazott javaslat esetleg újból visszaköszönne; akkor a kormányzat ezeknek a javaslatoknak a támogatását meg tudná fontolni.
Azt gondolom, az idõ sok mindent megszépít, és ezért ma már sokan úgy emlékeznek a társadalombiztosítás felügyelõbizottsági irányításának az idõszakára, hogy ez valamilyen egészen kellemes, könnyû, jogszabálysértés-mentes idõszak volt. Én nem egészen így emlékszem erre vissza: voltak akkor is problémák, zavarok és viták, csak talán nem kaptak ekkora nyilvánosságot. Ezzel együtt kifejezetten szerencsétlennek tartanám, ha a '91 és '93 között mûködött modell éledne most újjá, és jórészt a pártok képviselõibõl álló felügyelõbizottság igazgatná az alapokat. Nagyon nem szeretném, ha a társadalombiztosítás körül amúgy is túlságosan politizált légkör esetleg egy ilyen felügyelõbizottsági mûködéssel tartós maradna, vagy tovább erõsödne. Ezzel együtt azt hiszem, hogy egy ilyen típusú irányítás a nemzetközi gyakorlatban is példátlan lenne.
Ami pedig a választásokat illeti, ez a szociális típusú választás egy késõbbi idõszakban elképzelhetõ megoldás. Hozzáteszem - nagyon hangsúlyozva és kicsit ismételve is azt, amit Hegyi Gyula képviselõtársam mondott -, hogy ez messze nem azonos egy általános választással, egy parlamenti vagy egy helyi önkormányzati választással, hiszen a munkahelyeken történik, és ott különbözõ szakszervezetek listáira lehet szavazni. Hozzáteszem, hogy ez még mindig nem oldja meg azt az egyenlõtlenséget, ami a munkaadói oldalon van, hiszen a munkaadói szervezeteknél is akkor nyilván jogosan igényelnék a munkavállalói érdekképviseletek, hogy valami azonos rendszerben történjen meg a választás. Tehát nem csupán arról van szó, hogy most már eltelt rengeteg idõ, nincs idõ, és ezért kényszerülünk a delegálásra. Ez a delegálás nem valamiféle ilyen sátáni sugallat, hanem egyszerûen nagyon sok országban meglevõ és létezõ gyakorlat, a munkaadói oldalon - mint ahogy elhangzott - 1993-ban is ez a megoldás érvényesült. Tehát tudatosan választottuk ezt a megoldást.
Egyébként hadd jegyezzem meg, hogy a törvénytervezet még ebben a szükséges és lehetséges kompromisszumkeresési folyamatban is hosszú hónapokon át készült. Talán azért került ilyen késõn ide, mert a társadalombiztosítási önkormányzatok körül folyt egyfajta, tényeken alapuló, de jórészt mesterséges hangulatkeltés és mesterséges hangulatgerjesztés is. Nagyon szeretném óvni magunkat attól, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat körüli zavarokat, a vagyongazdálkodásban vagy más területeken elkövetett jogszabálysértéseket itt azonosítsuk vagy összemossuk az egészségügy mûködési problémáival és zavaraival. Azt hiszem, hogy két teljesen különbözõ dologról van szó; helyes lenne itt, ebben a vitában is ezeket a kérdéseket külön kezelni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)