DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! A kérdései kapcsán el kell mondanom, hogy a Malév menedzsmentje fordult az Alkotmánybírósághoz egy 1993-ban meghozott KHVM-rendelet egy mondata miatt. Ez praktikusan arról szól, hogy a Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság mûködési feltételei és feladatai között olyan megfogalmazás szerepel, mely szerint a Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság részben állami feladatokat lát el, részben vállalkozási tevékenységet folytat.
Amikor fölmerült a terminálbõvítés gondolata - ez évekkel korábban történt -, akkor folytak egyeztetések arról, hogy ezt a kétirányú munkát, legalábbis ami a vállalkozási tevékenységet illeti, a Malév és az LRI közös bázisról, közös stratégia alapján végezze, hiszen a Malév hosszú távú érdekei és a magyar érdekek is azt kívánják, hogy erre lehetõség nyíljon. Az egyeztetések során erre lehetõség nem nyílt. Ezt kifogásolta - és ha itt valamennyire is összeköthetõ a terminálbõvítés programjával a vita - elõdöm is, amikor is végül a megkötött szerzõdések lényegesen kedvezõbb kondíciókkal születtek meg, éppen az K fellépése következtében is.
A helyzet tehát valójában az, hogy nem a terminálbõvítés ellen fogalmazódott meg az alkotmánybírósági beadvány, pusztán egy miniszteri rendelet egy mondatát kéri korrigálni annak érdekében, hogy mind a Malév, mind az LRI biztonságosan mûködhessen a Ferihegyi repülõtéren, a bõvítéstõl függetlenül is.
Egyébként éppen a mai napon kezdõdnek meg azok a szakértõi egyeztetések a Malév, a KHVM, illetõleg az ÁPV Rt. szakemberei között, amelyek ezt a vitás kérdést remélhetõleg két héten belül megoldják.
És egy utolsó mondat: az ÁPV Rt.-nek semmi érdeke nem fûzõdik ahhoz, hogy egy ilyen háttérakciót végezzen. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) Ez a Malév menedzsmentjének a kezdeményezése volt. Köszönöm.