DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Az eredeti országgyûlési határozati javaslatnak az volt a célja, hogy a jelenleg is meglévõ és a Házszabályban bent lévõ eljárási szabályokat kiegészítsük néhány olyan eljárási szabállyal, amely korrekt és garanciákat biztosító eljárást biztosít az összeférhetetlenségi ügyek tárgyalása során. Biztosítani kell egyrészrõl, hogy nagyon gyorsan döntsenek az összeférhetetlenségi ügyekben a bizottságok, mind az elõkészítõ bizottság, mind pedig az Országgyûlés, biztosítani kell a képviselõk bevonását az eljárásba, garantálni kell azt, hogy a képviselõ az eljárás minden szakaszában ura lehessen az ügynek abból a szempontból, hogy meghozott döntésével akár azonnal megszüntethesse az összeférhetetlenségi helyzetet.
Ugyanakkor az összeférhetetlenségi eljárás kényes eljárás, legalábbis ott, azokban a parlamentekben, ahol ez élõ parlamenti jog. Magyarországon az elmúlt negyvenöt évben két összeférhetetlenségi eljárás volt összesen, az elmúlt hét évben sem volt összeférhetetlenségi eljárás. Ez lehet dicséret is egy parlament számára, sõt én annak vélem. Ha egy parlament tagjai pontosan ismerik az összeférhetetlenségi szabályokat, és nem kerülnek összeférhetetlen helyzetbe, illetve feloldják nyilatkozataikkal azt, az komoly felelõsségtudatról tanúskodik.
Az összeférhetetlenségi eljárás azért kényes, mert speciális módon indul, nem nyomozati jellegû, nem megszokott perbeli bizonyításon alapuló eljárás, ugyanakkor adatok beszerzésére mégiscsak szükség van; nem nyilvános eljárás, viszont az eredménye nyilvános, és az eredmény jelentõsége az lehet, hogy esetleg egy képviselõt mandátumától foszt meg az Országgyûlés. Ez adja az összeférhetetlenségi eljárás jelentõségét.
Az eredetileg benyújtott határozati javaslat kilenc paragrafusból állt. Ehhez a kilenc paragrafushoz huszonhét módosító indítványt nyújtott be két képviselõtársam, illetve a huszonhétbõl ötöt két bizottság. Nagy örömömre szolgál, hogy a huszonhét módosító indítványból huszonkettõvel egyet tudtam érteni, a bizottságok is támogatták, úgyhogy kérem az Országgyûlést is, hogy a bizottságok által támogatott módosító indítványokat szavazza meg.
Négy módosító indítványt nem tudtam támogatni, ezeket a bizottságok egyike sem támogatta. Mégpedig azért nem, mert ez a négy módosító indítvány az eredeti összeférhetetlenségi jogintézmény, illetve eljárás lényegét változtatta volna meg. Két módosító indítvány a vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi nyilatkozatokkal kapcsolatos speciális eljárást szüntette volna meg - szerintem indokolatlanul -, a másik pedig a jövedelmi, vagyoni és érdekeltségi nyilatkozat nyilvánosságát szüntette volna meg, ezzel az egyik eredeti jogalkotói célt alapvetõen kiemelte, kivette volna az összeférhetetlenség jogintézményébõl.
Az általam és a bizottságok által sem támogatott egyik módosító indítvány pedig egy feltételes lemondás intézményét hozta volna be az összeférhetetlenségi eljárásba, nevezetesen attól tette volna függõvé az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat érvényességét ez a javaslat, hogy az eljárás végén megállapítja-e az Országgyûlés az összeférhetetlenséget vagy sem. A feltételes lemondás intézményét a jog nem ismeri, lemondó nyilatkozatot feltételhez kötni nem lehet. Ezen indokok alapján az elõbb felsorolt módosító indítványokat nem tudtam támogatni, a többit viszont igen. S köszönöm is a bizottságoknak, illetve két képviselõtársamnak, akik módosító indítványaikkal javítottak ezen az eljárást szabályozó határozati javaslaton. Kérem az Országgyûlést, hogy a bizottságok által támogatott módosító indítványokat fogadja el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)