DR. ÁDER JÁNOS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miként arra a bizottság többségi véleményének elõadója, Csákabonyi Balázs is utalt, az alkotmányügyi bizottság ellenzéki képviselõi nem támogatták az általános vitára bocsátását az alkotmánymódosításnak. Nem támogatták a következõ okok miatt: miniszter úr expozéjában szólt arról, hogy nincs reális esély arra, hogy ebben a parlamenti ciklusban, tehát a hátralévõ egy esztendõben, népszavazással megerõsített alkotmánya, új alkotmánya legyen az országnak. Nem beszélt azonban arról - és errõl a bizottság többségi véleményének elõadója is hallgatott -, hogy mi ennek az oka, vagy ki ezért a felelõs.
Ezért a felelõsök az MSZP kormánytagjai, akik tavaly nyáron, közel egy esztendõvel ezelõtt nem szavazták meg az alkotmány koncepcióját, és az õ szavazatuk hiányzott ahhoz, hogy akkor egy elfogadott és a további munkára lehetõséget biztosító alkotmánykoncepciója legyen a Magyar Országgyûlésnek. A szavazási listákat tessék megnézni, a kormány MSZP-s tagjai közül senki sem szavazta meg ezt a koncepciót, így a mostani törvényjavaslatot elõterjesztõ igazságügy-miniszter sem. Azért nincs ma normaszöveg, azért vált valóban kétségessé, hogy népszavazással megerõsített új alkotmánya legyen az országnak, mert ez a magatartás féléves késlekedést, féléves késedelmet jelentett a koncepció elfogadását illetõen. Nem nyáron, hanem csak decemberben sikerült ily módon ezek után elfogadni az új alkotmány koncepcióját.
Ezt a késedelmet, ezt a féléves késlekedést azóta sem tudta a Ház bepótolni. A kormánypárti képviselõk elõszeretettel csak a decemberi szavazásig emlékeznek vissza a történetre, az azt megelõzõ fél évre és a júniusi magatartásukra nem szoktak visszaemlékezni... (Dr. Vastagh Pál: De vissza szoktunk!), holott, mondom még egyszer, ez akasztotta meg a koncepció elfogadásának folyamatát, ez akasztotta meg azt, hogy utána a parlament és az alkotmány-elõkészítõ bizottság elkezdhesse a normaszöveg elkészítését.
Mi a másik kérdés? A másik kérdés az, amirõl Csákabonyi Balázs már említést tett - 1995. május 4-én született egy politikai megállapodás. A politikai megállapodás a következõképpen szól, ha valaki nem ismerné, akkor röviden felolvasom ennek azt a pontját, ami a jelenlegi napirendhez szorosan kötõdik. A politikai megállapodás 2. pontja úgy szól, hogy "a felek megállapodnak abban, hogy az új alkotmány megalkotásáig, de legfeljebb az 1994-ben megválasztott Országgyûlés megbízatásának megszûnéséig a hatályos alkotmányt is az új alkotmány megalkotására megállapított szabályok szerint módosítják". Aki nem tudná, ez azt jelenti, hogy csak ötpárti konszenzussal lehet ebben a ciklusban az alkotmánymódosítást a Ház elé terjeszteni. Ez az ötpárti konszenzus hiányzik, ily módon önök megsértették ezt az 1995. május 4- én aláírt megállapodást, azt a megállapodást, amit még Szekeres Imre mint frakcióvezetõ és Petõ Iván mint frakcióvezetõ jegyzett kormánypárti oldalon.
Nem csodálható tehát, hogy az ellenzéki pártoknak nincs nagyon más választásuk, mint hogy azt mondják, nem támogatják ennek a törvényjavaslatnak, ennek az alkotmánymódosítási csomagnak az elõterjesztését, és nem támogatják ennek az általános vitára bocsátását; hiszen ha nem így tennének, akkor elismernék azt, hogy jogszerû volt a kormánypártok magatartása, jogszerû volt a kormány magatartása, és ily módon legitimálnák a politikai megállapodás megsértését.
Azt is el kell mondanom, félünk attól, hogy ez csak a kezdet. Különbözõ hírek hangzanak el arra vonatkozóan, hogy milyen ötletek fogalmazódnak meg kormánypárti oldalon az alkotmány további módosítását illetõen. Ezek most nem szerepelnek ugyan a csomagban, de ha egyszer ezt a politikai megállapodást már felrúgták, mi az akadálya annak, hogy ezt nem teszik meg majd még egyszer, meg harmadszor, meg negyedszer a hátralévõ egy évben. Hiszen itt beszélnek arról, hogy az alkotmánybírák jelölésének szabályai nem jók, ezeket módosítani kell - ez többször elhangzott -, ez azonban csak alkotmánymódosítással lehetséges, és más hasonló, az alkotmánymódosítási szándékot megfogalmazó nyilatkozatok hangzottak el az utóbbi hónapokban kormánypárti képviselõk részérõl.
Ezért tehát nem támogathatják az ellenzéki pártok ezt az elõterjesztést, mert nem támogathatják ezt az eljárást, amit a koalíció választott, mert ez bátorítást adna a koalíciónak arra, hogy a hátralévõ egy évben napi politikai érdekeinek rendelje alá az alkotmánymódosítást. Ezt mi mindenképpen szeretnénk elkerülni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)