DR. SZIGETHY ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! A jogállamiság megerõsítéséhez feltétlenül szükséges igazságszolgáltatási reformmal az alkotmányügyi bizottság már hónapok óta foglalkozott, februárban egy reformalbizottságot hozott létre, amelyben a pártok képviselõi elõzetesen megkapták azokat az elképzeléseket, amelyek végül is a mostani reformcsomag keretében az Országgyûlés elé kerültek.
A kormánnyal való együttmûködés az alkotmányügyi bizottságon belül önmagában jelezte azt, hogy itt az egyes pártérdekek feletti közös érdekrõl van szó, a jogállamiság megerõsítése, a lakosság biztonságérzetének erõsítése, az ügyek gyorsabb elintézése pártoktól független közös társadalmi érdek, ahogy erre expozéjában az igazságügy- miniszter úr is hivatkozott.
Az alkotmányügyi bizottság valamennyi javaslatot megvitatta, ezek közül a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló T/4216. számú törvényjavaslattal kapcsolatos alkotmányügyi bizottsági vitáról szeretnék néhány szót szólni.
Tulajdonképpen két kérdésben volt igazán éles a vita, a két kérdés részben alkotmányossági kérdést érint, részben pedig szakmai szervezeti megoldásokat. Az alkotmányügyi bizottság természetesen jellegébõl adódóan mind a funkcionális feladatának megfelelõen az alkotmányossági kérdésekkel is foglalkozott, mind pedig - mint az igazságszolgáltatással foglalkozó szakmai ágazati bizottság - a szakmai kérdések megoldásáról is vitát folytatott le. Az alkotmánnyal kapcsolatos kérdésekrõl már korábban szó volt, Csákabonyi Balázs az alkotmánymódosítást érintõ alkotmányügyi bizottsági vitáról beszámolt. Ebbõl csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy a táblák bevezetése, tehát a négyfokú igazságszolgáltatási rendszer bevezetése mindenképpen alkotmánymódosítást igényel. Ennek konkrét formájában viszont lehetséges több megoldás, lehetséges többek között az is - ez a vitában elhangzott -, ami az Országgyûlés által megfogalmazott alkotmánykoncepcióban került az Országgyûlés elé, és amelyet az Országgyûlés el is fogadott, hogy esetleg nem magában az alkotmányban, hanem alacsonyabb szintû jogszabályban, a bírósági szervezeti törvényben szabályoznák ezt a kérdést, ha az alkotmány egy ilyen szintû szabályozásra lehetõséget ad.
A másik kérdés az országos igazságszolgáltatási tanács kérdése. Ez nem igényel alkotmánymódosítást, hiszen a jelenlegi alkotmány a kormánynak és az igazságszolgáltatásnak a közvetlen viszonyáról semmiféle rendelkezést nem tartalmaz, tehát lehetséges az, hogy errõl alkotmánymódosítás nélkül is, a bírósági szervezeti törvényben az Országgyûlés döntsön, törvényt hozzon.
A vita végezetül 14 támogató szavazat, 8 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett zárult. Az alkotmányügyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta az érintett törvényjavaslatot. Ennek keretében szeretném hangsúlyozni, hogy a szakmai érvek mind az országos igazságszolgáltatási tanács felállítása tekintetében, mind pedig a négyfokú bírósági szervezet tekintetében egybeestek azokkal a szakmai érvekkel, amelyeket az igazságszolgáltatás részérõl kaptunk, és amelyeket az alkotmányügyi bizottság természetesen a vitához beszerzett. Ennek keretében az alkotmányügyi bizottság többségében kialakult az az álláspont, hogy mind a két vitás kérdésben - mind az országos igazságszolgáltatási tanács kérdésében, mind pedig a négyfokú bírósági rendszer bevezetése kérdésében - a többség támogatja a kormány elõterjesztését, a többi reformot érintõ kérdésben pedig tulajdonképpen érdemi ellenvetés az ellenzéki pártok részérõl sem hangzott el.
Összességében tehát az alkotmányügyi bizottság többségi álláspontja az, hogy a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló törvénynél az általános vitára való alkalmasságot az alkotmányügyi bizottság megállapította.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)