Balsai István Tartalom Elõzõ Következõ

DR. BALSAI ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Tisztelt Országgyûlés! Mindazon képviselõk, akik az ezt megelõzõ bizottsági ülésen nem látták indokoltnak és különösen idõszerûnek annak az igazságügyi reformnak nevezett törvénycsomagnak a támogatását, amely négyszintû bíróság rendszert kíván az egyszerûsítés jegyében és a hatékonyság növelése érdekében bevezetni ma Magyarországon, természetesen az ehhez fûzõdõ és ezzel szervesen összefüggõ Pp.-módosítással kapcsolatban is ugyanezeket az általános kifogásaikat fogalmazták meg; amint hallottuk, létszámukban kevesebben voltak jelen a bizottsági ülésen, de mindezt a véleményt van szerencsém tolmácsolni.

(18.30)

Megkérdeztük a bizottság ülésén, hogy tulajdonképpen indokolt-e most már hetedik alkalommal a Pp. novelláját elõterjeszteni annak ismeretében, hogy a bizottságban jelen lévõ igazságügyi minisztériumi tisztviselõ és maga a miniszteri indokolás is leírva elismeri, hogy az ezt megelõzõ, úgynevezett gyorsításra vonatkozó Pp.-módosítás nemhogy nem hozta meg a kívánt eredményt, hanem egyenesen az ügyek további jelentõs elhúzódását eredményezte.

Fölmerült az a kérdés, hogy végeztek-e bármilyen értelemben hatásvizsgálatot, és általában lehet-e számszerûsíteni a hatásköri változásokkal kapcsolatban azt, hogy milyen erõátcsoportosítást kívánna meg a hatásköri szabályok megváltoztatása, a megyei bíróságra áttett hatáskörökkel kapcsolatban az ottani bírói létszám és a bírói kapacitás megerõsítése, illetõleg nem áll-e fenn az a veszély, hogy a helyi bíróságokon az amúgy is, indokai szerint és ismereteink szerint is túlterhelt helyi bíróságokon az ily módon elvitt hatáskörhöz a szükségszerû elvándorlás további olyan vérveszteséget fog okozni, amely a bírói létszám pótlása nélkül a helyzetet nemhogy a kívánt, hanem a nem kívánt irányba fejlesztené, és további ügyhátralékkal, két éven túli befejezetlen ügyek tömegével találnák szembe magukat azok, akik bírósághoz fordulnak.

Fölmerült az a kérdés, hogy alkotmányos-e egyáltalán a jogorvoslati jog ilyen formájú korlátozása. Ez egy költõi kérdés, hiszen maga a kormány sem tartja alkotmányosnak, miután ennek megfelelõen kívánja módosítani az alkotmányt; holnap fogunk errõl majd hallani bõvebben.

Tehát jelenleg és véleményünk szerint az alkotmány módosítását követõen is az alkotmányos elvekkel ellentétes lesz, és a nemzetközi szokásokkal és a kialakult bírósági eljárások általános rendjével ellentétes az, hogy a bíróság rátekint egy ügyre, majd egyfokú eljárásban jogerõs ítéletet hoz. Ennek enyhítését próbálja a kormány a javaslatban valamilyen módon úgy megoldani, hogy kiiktatva a rendes fellebbezési fórumot egy rendkívüli perorvoslattal ad lehetõséget az ily módon jogerõs, közigazgatási ügyekben hozott döntés elleni felülvizsgálati eljárás megengedésével, pontosabban engedélyhez nem kötött szabad útjával.

Mindezen problémákra, sajnos, azt kell mondanom immár másodszor - a múlt héthez képest másodszor -, nemhogy nem kaptunk választ, hanem egy olyan ígéretet kaptunk, hogy legkésõbb a mai tárgyalás megkezdéséig az Igazságügyi Minisztérium számokkal, a rendelkezésére álló statisztikák alapján kimutatásokkal igyekszik legalább azokat a kérdéseket megvilágítani, ami a hatáskör-átcsoportosításból az évek során ismert és felmért statisztikák alapján várható. (Sic!) Különbözõ, ma is elhangzó számok teljesen más számokat tükröznek, mint amelyeket ott hallottunk, például ott 40 százalékát jelölte meg a bizottsági ülésen megjelenõ elõterjesztõ képviselõ az elsõ fokú hatáskörbõl megyei bíróságra kerülõ ügyeknek. Nem kaptunk pontos számot az úgynevezett kis perértékû ügyekkel kapcsolatban annak a rendkívül aggályos rendelkezésnek a bevezetéséhez, amely gyakorlatilag a fellebbezés klasszikus és az ügyfelek szempontjából lényeges kérdését olyan mértékben redukálná, amely nem is felel meg a fellebbezési eljárás szabályainak.

Mindezekre tekintettel az a kisebbségi vélemény alakult ki, amelyet képviselõtársaim, ellenzéki képviselõk - de nemcsak ellenzéki képviselõk - úgy fogalmaztak meg, hogy nem kívánták támogatni az általános vitára bocsátást. (Szórványos taps a jobb oldalon.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Honlap