DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Elnök Úr! A bírósági szervezeti rendszer reformja szükségszerû változtatásokat követel a bírósági eljárást szabályozó büntetõ- és polgári eljárási jog területén is. Az elõttünk fekvõ T/4233. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról ezen igénynek tesz eleget, hiszen a négy fokozatú bírói rendszer kiépítése szükségszerûen vonja magával az eddigi feladatok és hatáskörök eljárási törvényben történõ megváltoztatását.
Az ítélõtáblák felállítása lehetõséget ad arra, hogy a helyi és a megyei bíróságok között az ügyek elsõfokú elbírálása tekintetében arányosabb munkamegosztás érvényesüljön. A javaslat egyik alapkoncepciója az, hogy a bonyolultabb ügyek a helyi bíróságok hatáskörébõl kerüljenek át a megyei bíróságok elsõfokú hatáskörébe. Az köztudott, hogy a bonyolultabb ügyek elbírálása speciálisabb szakértelmet, nagyobb bírói tapasztalatot igényel. Ennek megfelelõen a megyei bíróságok elsõfokú hatáskörébe kerülnek a cégekkel kapcsolatos perek, a cégnek nem minõsülõ, de a megyei bíróság által nyilvántartásba vett szervezetek elleni perek, a személyiségi jogi perek, az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek, a közigazgatási perek, valamint a sajtó-helyreigazítási perek. Nyilvánvaló, hogy az is növelni fogja a megyei bíróság elõtt induló ügyek számát, hogy a javaslat a 10 millió forintos perértékhatárt nem változtatja.
A fenti hatáskör-megállapítás nyilvánvalóan azt fogja eredményezni, hogy a helyi bíróságok leterheltsége csökken, remélhetõleg tehát az ott lévõ hátralékot fokozatosan feldolgozzák; másfelõl a megyei bírósághoz kerülõ perek gyorsabban fejezõdhetnek be, figyelemmel a jelenlegi restanciahiányra és az ott szolgálatot teljesítõ bírák nagyobb szakmai tapasztalatára.
A javaslat a továbbiakban meghatározza a másodfokon eljáró bíróságokat. Igen jelentõs új szabályozás, hogy a Legfelsõbb Bíróság másodfokon csak az ítélõtáblához tartozó ügyekben jár el. Ezen rendelkezés elõnyös hatása az lesz, hogy a Legfelsõbb Bíróság csak igen szûk körben kényszerül fellebbezések elbírálására, így jobban érvényesül az egységes jogalkalmazást elõsegítõ szerepe.
A javaslatnak talán a legnagyobb vitát kiváltó rendelkezése az, hogy a bírósági szintek számának növelése kapcsán változtatásra került a polgári perek jogorvoslati rendje. A legfontosabb változás a kis perértékû ügyekre vonatkozó fellebbezési és felülvizsgálati szabályokban következik be. A javaslat ezen kis perértékû ügyek pertárgyértékét 200 ezer forintban állapítja meg. A javaslat ezen ügyek esetében akként rendelkezik, hogy a fellebbezésnek az elsõfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése esetén vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. E vonatkozásban lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan szabálysértés minõsül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt. Ezen ügyekben a fellebbezést a tanács elnöke hivatalból elutasítja, ha a fellebbezés nélkülözi az elsõfokú eljárásban megsértett eljárási vagy anyagi jogszabály avagy jog vagy jogos érdek megjelölését.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az elsõfokú bíróság ítélete ellen ezen ügycsoportokban fellebbezni csak úgy lehet, ha a fellebbezõ fél az ítélet jogszabálysértõ voltát állítja, és erre fellebbezésében hivatkozik is. Így tehát a fellebbezési eljárás nem folytatása az elsõfokú eljárásban csupán ellenõrzõ szerepet tölt be azzal, hogy az elsõfokú eljárásban elkövetett jogszabálysértést kiküszöbölje.
A fenti szabályozással szemben már eddig is többen azt az érvet hozták fel, hogy ez hátrányosan érinti az ezen 200 ezer forint ügyérték alatti perben szereplõ feleket. Ezzel szemben viszont elmondható, a társadalomnak is érdeke, hogy a kis ügyekben olcsóbb eljárási rendet tartalmazó igazságszolgáltatás mûködjön. A fenti eljárási rend a kis perértékû ügyekben tehát arra fogja kényszeríteni a feleket, hogy bizonyítékaikat az elsõfokú eljárásban maradék nélkül feltárják, bizonyítási kötelezettségüknek eleget tegyenek. Vélhetõen tehát ezen új jogorvoslati rend a 200 ezer forint perérték alatti ügyekben aktív pervitelt fog eredményezni a felek részérõl. De más vonatkozásban azt is le kell szögezni, hogy az eljárási követelmény, nevezetesen az anyagi vagy eljárási jogszabálysértés megjelölése korántsem teljesíthetetlen feltétel, különösen nem az arra tekintettel, hogy már a keresetlevél benyújtásakor is meg kell jelölni az irányadó jogszabályokat.
Ugyancsak az eljárás gyorsítását szolgálja a tervezet azon rendelkezése, amely a fellebbezés, illetõleg a felülvizsgálat esetén szûkíti a felhasználható új bizonyítékok körét. Ezen rendelkezés is vélhetõen szintén arra fogja késztetni a peres feleket, hogy bizonyítékaikat már az elsõfokú eljárásban maradéktalanul feltárják. Remélhetõleg mindez a fellebbezések számának csökkenése irányába fog hatni. De a javaslat egyéb vonatkozásban is az egyszerûsítés irányába hat, mikor ezen fellebbezések tárgyaláson kívüli elbírálását fõ szabályként teszi lehetõvé a másodfokú bíróság számára. A felek elõtt természetesen nyitva áll a tárgyalás kitûzésének kérelmezése.
Ugyancsak a kis perértékû ügyekben az eljárás felesleges elhúzódását gátolja azon új rendelkezés, mely szerint a kis perértékû ügyekben felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat iránti kérelem elõterjesztését a Legfelsõbb Bíróság engedélyezi.
(19.20)
Ezen rendelkezés egyrészt ésszerû gátat szab ezen kis perértékû ügyekben a feleslegesen nagy költségekkel járó további eljárásoknak, ugyanakkor tekintettel van arra a körülményre is, hogy ezen ügyekben is elõfordulhatnak olyan törvénysértések, amelyeknek orvoslására a Legfelsõbb Bíróság elõtti eljárás szükséges, azaz ezen ügyekben is nyitva áll a jogegységi eljárás lefolytatásának lehetõsége. Ezen esetekben is a fõ szabály az, hogy a bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyalás nélkül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, avagy a Legfelsõbb Bíróság a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja.
A továbbiakban a teljesség igénye nélkül néhány kisebb jelentõségû változtatásra szeretném felhívni a figyelmet. Az ügyvédség vonatkozásában jelentõs a szabályozás, miszerint a javaslat meghatározza az ügyvédi ellenjegyzés tartalmát. Eszerint az ügyvéd az általa készített okirat szabályszerû ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elõtte írta alá, vagy aláírását elõtte saját kezû aláírásának ismerte el. Azon jogszabályok ugyanis, amelyek eddig az ügyvédi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazták, ez idáig csak hivatkoztak az ellenjegyzésre, de annak tartalmi meghatározása nem történt meg, azt csak a javaslat vezeti most be.
Végezetül: régi elvárásnak tesz eleget a javaslat, mikor akként rendelkezik, hogy a kötelezõ jogi képviselet esetében - amennyiben a törvény nem tesz kivételt - a jogi szakvizsgával rendelkezõ személy saját ügyében jogi képviselõ nélkül is eljárhat. Ezen rendelkezés nyilvánvalóan méltánytalan helyzeteket küszöböl ki a jövõben.
A fentiekben a teljesség igénye nélkül ismertetett javaslat tehát egy vonatkozásban megfelel a bírósági szervezet változásából fakadó eljárási igényeknek, más vonatkozásban viszont alkalmas eszköz a polgári peres eljárások idõtartamának csökkentésére, az eljárás egyszerûsítésére. Minderre figyelemmel a Szocialista Párt támogatja a törvényjavaslat elfogadását.
Balsai István rendkívül sokirányú felvetéseket tett a tervezettel kapcsolatban, én csupán egyre szeretnék utalni, mikor Balsai István úgy nyilatkozott, hogy a tervezet tulajdonképpen arcul csapja a kiskeresetû embereket. Fel szeretném hívni a figyelmét, hogy a polgári perrendtartás jelenlegi szabályai most is hatályban vannak, ezek nem változnak, a kiskeresetû félnek is lehet nagy értékû pere és a nagykeresetû félnek is lehet kis értékû pere, tehát ez csak a pertárgyértékre vonatkozik, a polgári perrendtartás változatlanul kirendelt védõvel és költségek elõlegezésével védi a kiskeresetû feleket a továbbiakban is. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)