DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A távközlésrõl szóló ágazati gazdasági törvényt az Országgyûlés 1992 novemberében fogadta el. Az 1993. július 1-jei hatálybalépése óta eltelt idõszak tapasztalatai szerint alapvetõ rendelkezései helytállónak bizonyultak. Talán úgy is mondhatnám, hogy ez korszakalkotó volt a magyar távközlés szempontjából, hiszen gyakorlatilag megteremtette a lehetõségét, hogy a szektor legnagyobb szolgáltatójában egy sikeres privatizáció induljon meg, és megteremtettek a feltételek, az alapfeltételek a többszereplõs távközlési piac kialakulásához.
A koncessziós szerzõdések megkötésének eredményeként minden korábbit meghaladó fejlõdés indult meg. Napjainkra a koncessziós társaságok jelentõs fejlesztései révén a korábbi telefonhiányt már jórészt sikerült felszámolniuk. Egyre több helyrõl kapjuk a jelentéseket, hogy gyakorlatilag a vevõpiac alakult ki, tehát a telefontársaságok néhány kerületben - itt Budapesten is - már keresik az ügyfeleket, hogy minél inkább ki tudják õket szolgálni. A telefonellátottság terén az európai utolsó elõtti helyünkrõl gyakorlatilag a középmezõnybe kerültünk. A távbeszélõ-sûrûségünk az utóbbi két évben több mint kétszeresére nõtt, jelenleg száz lakosra huszonhat távbeszélõ-állomás jut. A mûszaki fejlettséget jól érzékelteti, hogy a távbeszélõ-hálózat automatizáltsága 1996 végére elérte a száz százalékot.
A tisztelt Országgyûlés elé terjesztett törvénymódosítás alapvetõen nem koncepcionális változtatásra, hanem elsõsorban fogalmi és eljárási pontosításokra vonatkozik, amely magától értetõdõen ugyancsak rendkívül fontos. Az idõközben megjelent szabályozások közötti összhang megteremtését célozza meg. Többek között eleget kell tennünk az azóta megszületett médiatörvénybõl fakadó szabályozási kötelezettségünknek. Ezeken kívül olyan kiigazításokra teszünk javaslatot, amelyeket a távközlésrõl szóló törvény hatálybalépése óta bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások, illetve az európai uniós csatlakozásunk elõkészítése tettek szükségessé.
Javaslataink lényegesebb elemei a következõk:
A törvénymódosítás - összhangban az európai uniós szabályozással - pontosítja, és világosan megkülönbözteti a közcélú távközlési szolgáltatások két nagy csoportját: a koncessziós körbe soroltakat és az egyéb, úgynevezett közcélú távközlési szolgáltatásokat. A koncessziós körbe tartozók az európai normáknak megfelelõen univerzális szolgáltatásokká fejlõdhetnek. A második csoportba sorolt egyéb közcélú szolgáltatások - az úgynevezett távközlési alapszolgáltatások végzése - engedélyhez kötött.
A javasolt szabályozás érvényesíti a versenysemlegesség elvét. A közcélúság szempontjainak megfelelõen a szolgáltatók azonos piaci feltételek mellett mûködhetnek, illetve a szolgáltatást igénybe vevõket azonos jogok illetik meg.
A nemzetbiztonság, a közbiztonság és a honvédelem érdekében született a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely lehetõvé teszi, hogy a miniszter a késõbbiek folyamán kötendõ koncessziós szerzõdéseket ilyen kiemelt érdekbõl egyoldalúan is módosíthassa, ami igen lényeges változás a koncessziós szerzõdések tartalmát illetõen.
A fogyasztói érdekek érvényesítése végett fontos garanciális javaslat, hogy az üzletszabályzat jóváhagyása során a hatósági eljárásban a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség szakhatóságként jelenjen meg, illetve mûködjön közre. Amennyiben az üzletszabályzat ellentétes lenne az elõfizetõk érdekeivel, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség bírósághoz fordulhat.
A jövõbeni fejlesztési célok megvalósítását segíti az a javaslat, amely bõvíti az ingatlanokon eddig is fennállott tûrési kötelezettségeket. Lehetõvé kívánjuk tenni, hogy a szûkös erõforrást képezõ közterületeken, közutakon a már megszerzett használati jog mellé újabb használati jog is alapítható legyen.
A közcélú távközlési szolgáltató - például a kábeltelevíziós mûsorterjesztõ - igénybe veheti a már elfoglalt alépítményt. Errõl az érintett szolgáltatóknak kell megállapodniuk. Ennek hiányában a hatóság közremûködésével jön létre szerzõdés. Erre nagyon felhívnám a tisztelt képviselõtársaim figyelmét, hiszen ez a szabályozás gyakorlatilag az alternatív szolgáltatás megjelenésének alapfeltétele, amely például az Egyesült Államok tavaly elfogadott távközlési törvényében mint alapkövetelmény jelenik már meg.
(20.10)
A zárórendelkezések között szerepeltetjük az idõközben hatályba lépett törvényekhez igazodó módosításokat. A médiatörvény hatálybalépése óta jelentõs jogalkalmazási gondot okozott, hogy milyen eljárásban és miként legyenek hasznosíthatók a mûsor-szolgáltatási pályázatokhoz rendelt frekvenciák.
E probléma feloldására szükségesnek ítéljük a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítását. Javaslatunk elfogadása esetén a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényben foglaltakkal összhangban az önálló frekvenciakoncesszió intézménye helyett hatósági engedély teremti meg valamennyi távközlési szolgáltatáshoz, illetõleg tevékenységhez szükséges frekvenciahasználat lehetõségét.
Végül az ártörvény módosításával arra tettünk javaslatot, hogy a jövõben mind a helyi, mind a regionális, illetve országos jellegû mûsorszolgáltatás díja egységesen, rendeleti úton szabályozott legyen. Így a befektetõk akár mûsorszóró szolgáltatóként, akár mûsorkészítõként lépnek piacra, elõre kiszámíthatják gazdasági tevékenységük várható eredményét.
Tisztelt Országgyûlés! Az önök elé terjesztett törvénymódosítási javaslat az utóbbi években végbement fejlõdés szükségszerûségeihez igazodik. Összhangot teremt a médiatörvény és a koncesszióról, illetve a frekvenciagazdálkodásról szóló törvények között. Célja, hogy a megkezdett távközlési fejlesztések továbbra is gyors ütemben folytatódjanak, szabályozásuk pedig igazodjon az európai gyakorlathoz. Reményeink szerint ez a terület változatlanul vonzó marad a magánbefektetõk számára, és megfelel annak a kihívásnak is, amelyet az információs társadalom kialakítása támaszt.
Az elmondottak alapján kérem a tisztelt Országgyûlést, tisztelt képviselõtársaimat, hogy a törekvéseket támogatni szíveskedjenek, a törvényjavaslatot megvitatni, és lehetõség szerint elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)