LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! 1848, azt hiszem, az újkori magyar történelemnek és a magyar demokráciának a megalapozója volt, és mind 1956-ban, mind pedig a most úgynevezett rendszerváltáskor is azokat az eszmeiségeket vettük elsõsorban elõ, amelyeket 1848 jelent a magyar történelemnek.
Azonban nem tartom túlzottan gusztusosnak azt a felszólalást, amit elõttem az államtitkár úr mondott (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), mert hiszen - egy pillanat! - az alapszerzõdések még álmukban sem születtek meg a környezõ országoknak, amikor én már Aradra jártam koszorúzni. (Dr. Szabó Zoltán: Gratulálok!)
Az aradi emlékmû megközelítése, az aradi emlékmûnek a két futballpálya közé beszorítása, az aradi emlékmû méltatlan elhelyezése valóban komoly problémát okoz, és ezért nagyon sokszor történtek már lépések, amelyek azonban nem vezettek sikerre. Nem az alapszerzõdés miatt, hanem az esetleg most valóban demokratikusabb román vezetés teheti azt lehetõvé, hogy közös összefogással és a román állam segítségével egy méltó megoldást találjunk az aradi emlékmû megközelítésére, területrendezésére, a futballpályák megszüntetésére, a ronda pléhkerítések elvitelére. De azt hiszem, ez nem függ össze a román-magyar alapszerzõdéssel, és ez engem nem fog befolyásolni, és azt hiszem, a Független Kisgazdapártot sem, hogy hogyan szavazzon.
Tehát nem szeretem azt, hogy ezt a szent emlékhelyet és 1848-nak az emlékét és dicsõ múltját ilyen aktuálpolitikai kérdésekkel próbálja megközelíteni a mai külügyi kormányzat. Ezt a Független Kisgazdapárt nevében kikérjük magunknak.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)