KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõnõ! Ha jól értettem a kérdését, akkor ön egyrészt beszámolt a rendõrség egy sikeres nyomozásáról, ami nagyon jólesett nekem, hogy hallhattam. (Szórványos derültség.)
Másrészt arról szólt, hogy az a cég, amely ebben a kérdésben érintett volt, elismerte a rendõrség munkáját; egyrészt egy gépkocsi adományozásával, másrészt pedig azzal, hogy a nyomozók részére jutalmat ajánlott fel.
Én ebben semmilyen kifogásolnivalót nem látok. Hadd tegyem hozzá, hogy ez egyébként szokásos más országokban is, és szokásos Magyarországon is. Például, amikor Kónya Imre volt a belügyminiszter, akkor is történtek hasonló jutalmazások egy-egy sikeres ügy megoldása kapcsán. Valószínûleg az lenne az elvárás, hogy a jövõben megtiltsam, hogy egy-egy sikeres ügy megoldása kapcsán az ügyben közremûködõ nyomozókat megjutalmazzák. Én ezt önnek megígérni nem fogom.
Ami egyébként a nyomozók és általában a rendõrség anyagi helyzetének javítását illeti: képviselõnõ is bizonyára ismeri az idevonatkozó szolgálati törvényt, ami a pótlékok vonatkozásában ütemezést ír elõ, az illetményalap vonatkozásában is egy bizonyos ütemezést ír elõ, '99. január 1-jei végsõ határidõvel.
Egyébként pedig talán ön is hallott arról, hogy egy 36 milliárd forintos csomagot indított, illetve hagyott jóvá most a kormány, ami többek között a nyomozók helyzetének javítását is célozza, és ez három év alatt meg fog történni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)