KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Úr! Anyakönyvezés Magyarországon 1895. október 1-je óta van, azóta szabály az, hogy abban az esetben, ha valaki nem Magyarországon, hanem külföldön született, akkor születési adatait az azon országban érvényes közigazgatási elnevezéseknek megfelelõen jegyzik be. Ehhez képest az elõzõ kormány olyan változtatást hajtott végre 1991-ben egy kormányrendelettel, hogy abban az esetben, ha a magyar állampolgárságot kérõ és megkapó valaki hitelt érdemlõen igazolni tudja a születési helyét, idejét és kéri, akkor - ha a településnek van magyar nevû megfelelõje - zárójelben az õ kérésére ezt a magyar helységnevet feltüntetik. A szabályozás egyrészt megfelel a hagyományainknak, másrészt e kiegészítéssel pedig megfelel azok igényének is, akik azt akarják, hogy a születési helyük magyar nyelven is megjelenített legyen személyi azonosító igazolványaikban.
Én is utánanéztem: képviselõ úr helyesen mondta, az ön által K. vezetéknévvel illetett polgár valóban leadta az iratait, csatolt egy '36-os és egy '39-es iratot, de õ 1921-ben született, ennek megfelelõ iratot viszont nem csatolt. Egyébként pedig ha csatolja, akkor most sincs semmilyen akadálya annak, hogy a nyilvántartásokban ennek megfelelõen javítsuk a reá vonatkozó adatokat, és hogy a születési helye Sáromberke néven is feltüntetésre kerüljön adataiban.
(15.50)
Ezért kérem, hogy születési anyakönyvi kivonatának másolatával keresse meg a Belügyminisztérium Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatalát és ott a szükséges módosításokat - a Magyarországon ma érvényes szabályozásnak megfelelõen - el fogják részére végezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)