DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Azt hiszem, hogy ha Jeszenszky Géza képviselõ úrral meg tudunk állapodni abban, hogy nem helyes a parlamentben egy nemzet szavahihetõségét megkérdõjelezni, elismerem, hogy akkor nem helyes súlyos szavakkal sem illetni a képviselõ urat; azt hiszem, hogy a jövõben ennek jegyében tudjuk kapcsolatunkat folytatni.
Tisztelt Elnök Úr! Ami a magyar-szlovák alapszerzõdést illeti: a vitából - mint megannyi korábbi vitából - ezúttal is kiderült, hogy nincs lényeges különbség a kormányoldal és az ellenzék között a szlovákiai magyar közösség helyzetének megítélésében.
A különbség abban van, hogy a kormány álláspontja szerint a magyar közösségek helyzete a kétoldalú kapcsolatok rendkívül fontos, de korántsem egyedüli mércéje, valamint különbség van abban is, hogy a valóban létezõ problémákra más választ ad a kormány, és mást az ellenzék. Mintha másban keresnénk az okot is.
Az ellenzék rendre az alapszerzõdést jelöli meg a szlovákiai magyar közösség helyzetében bekövetkezett romlás okaként, míg a kormány megítélése szerint Szlovákiában az utóbbi idõben folyamatosan tapasztalható és aggályra jócskán okot adó tendenciák a szlovák belpolitikában keresendõek.
A Németh Zsolt képviselõ úr által is megemlített anomáliák jó része - gondolok itt a büntetõjog módosítására, a köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti viszonyra és másra; a lista idõközben kiegészült az elmúlt hétvégi népszavazási problémákkal -, mind-mind a demokrácia általános deficitjével függ össze.
A kérdés, amelyre a helyes választ keressük, így hangzik: mivel ártunk vagy mivel használunk jobban célkitûzéseinknek, ha kihirdetjük, vagy ha nem hirdetjük ki az alapszerzõdést? A kormány álláspontja szerint, ha - törvényes kötelezettségünknek eleget nem téve - nem hirdetnénk ki az alapszerzõdést, akkor ezzel a lépésünkkel azoknak a szlovákiai erõknek használnánk, akik kezdettõl fogva gyanakvással, rosszindulattal kezelték az alapszerzõdés ügyét, és soha nem hittek a magyar szándékok õszinteségében. Ebben a lépésben saját álláspontjukat látnák igazolva.
Magyarországon is vannak olyan politikai erõk, akik szintén gyanakvással kezelték az alapszerzõdés ügyét, és amint a vita is mutatta, az alapszerzõdés megkérdõjelezésében érdekeltek. (Folyamatos zaj.)A kormány ebben soha nem lesz az ellenzék partnere, a kormány ugyanis az alapszerzõdés végrehajtásában érdekelt, nem pedig annak folyamatos lebegtetésében!
Ne feledjük el, tisztelt képviselõtársaim, hogy az alapszerzõdés nem csupán Szlovákia terhére állapít meg kötelezettségeket a szlovákiai magyar közösség javára, hanem Magyarország terhére is, a magyarországi szlovák közösség javára. Éppen Németh Zsolt képviselõ úr volt az, aki felszólalásában precízebbé tette a kihirdetés jogi jellegét; ezt ezúton is megköszönöm neki.
Valóban: az alapszerzõdés a kihirdetéssel válik a magyar jog részévé. A kihirdetésnek a két ország közötti kapcsolatra közjogi értelemben nincs hatása, de azok a magyarországi nemzeti kisebbségek - jelesül esetünkben a szlovákiai magyar kisebbség - akkor tudják az alapszerzõdésbõl fakadó jogaikat a magyar állammal szemben érvényesíteni, ha a kihirdetésre sor kerül.
(18.10)
És megfordítva: ha a Magyar Országgyûlés nem hirdeti ki az alapszerzõdést, akkor a magyarországi szlovák kisebbséget fosztja meg az alapszerzõdésben foglaltak érvényesíthetõségétõl, azaz ebben az esetben éppen úgy járna el, mint amit a szlovák partnerének felró. Kérem az Országgyûlést, hogy ezt a szempontot is mérlegelje a döntése során.
A vitában a Fidesz szónoka - nem elõször teszi - rendkívül súlyos szavakkal illeti a külügyi kormányzatot külpolitikai vonalvezetése miatt. Meglehet, hogy ez a Fidesz hivatalos álláspontja, én mégis inkább Orbán Viktorral értenék egyet, aki az integrációs eredményekkel kapcsolatban a következõket mondta: "Abban, hogy az ország idáig eljuthatott, része volt a kiegyensúlyozott, visszafogott, mérsékelt, szomszédaival a megegyezést és nem a revánsot keresõ külpolitikának, amelyet az ország képviselt." (Balsay István: Éljen! Így van! - Taps a kormánypártok padsoraiban.)
A kormány osztja ezt az értékelést, és a jövõben sem hagyja magát eltántorítani ettõl a politikától, és ennek jegyében kéri az Országgyûlést, hogy a magyar-szlovák alapszerzõdést hirdesse ki. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokban: Nem! Nem!)