GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Az elõttünk fekvõ javaslat egy politikai megállapodást rúg fel, amelyik a mezõgazdasági bizottságban köttetett, amelynek az a tartalma, hogy a GATT mezõgazdasági egyezményének megkötésekor elkövetett hibák kivizsgálása fontos ugyan, de ennek kivizsgálása csak egy vizsgálóbizottság keretében lehetséges, és csak az után, hogy a hibák orvoslására irányuló magyar tárgyalások lezárulnak. Ez azért fontos, mert a kormány képviselõje a mezõgazdasági bizottság, illetve a mezõgazdasági bizottság egyik albizottságának ülésén többször hangsúlyozta, hogy ha egy ilyen vizsgálóbizottság még a tárgyalások lezárulta elõtt kezdené meg a munkáját, az jelentõs mértékben veszélyeztetné az adott nemzetközi szervezetben a magyar tárgyalódelegáció tárgyalási pozícióit. Ezért ennek az indítványnak az alapján egy ilyen bizottság felállítását kalandor akciónak tartjuk.
Nagyon fontos leszögezni azonban, mindannyian egyetértünk azzal, hogy ha ezek a tárgyalások lezárulnak és Magyarország pozíciói az exporttámogatási vitában védettek lesznek, akkor már valóban szükség lesz egy ilyen vizsgálóbizottság felállítására, de ennek vizsgálóbizottságnak és nem eseti bizottságnak kell lennie. A kettõ között az a különbség, hogy az egyikben az ellenzék és a kormányzó párti képviselõk azonos arányban vannak jelen, ebben viszont a javaslat elõterjesztõje - érthetõ okból - a kormánypárti képviselõk többségére tett javaslatot.
Fontos, hogy az indoklást is elemezzük, hiszen az elõterjesztõ képviselõje felolvasta a határozati javaslathoz benyújtott indoklás szövegét, amelyik azonban számtalan hibától hemzseg. Elõször is: szemben az indoklással, Magyarország nem termékeket jelölt meg a GATT- egyezmény mellékleteiben. Ott nem is termékeket kellett megjelölni - ez túlságosan széles, túlságosan nagy számú megjelölést igényelt volna -, hanem termékköröket, tehát nem 740 termék megjelölése helyett 16 termék megjelölése, hanem 16 termékkör megjelölése történt meg, például ilyesmi, hogy baromfi, alma, zöldségek stb.
Nem igaz, miszerint Magyarország 1995-tõl kezdõdõen 22,3 milliárd forintot fordíthatott volna exporttámogatásra, ahogy azt az elõterjesztõ az elõbb elmondta, hanem összesen 20,9 milliárd forintot. Tehát ez a számadat sem stimmelt az elõterjesztésben.
Az elõterjesztés indoklásával szemben nem igaz, hogy Magyarország 1998-ig kell hogy csökkentse 36 százalékkal az exporttámogatásait, mert az exporttámogatásokat kétféle módon kell csökkenteni. Egyrészt az exporttámogatások mennyiségét kell 36 százalékkal, és a támogatásban részesülõ termékek mennyiségét 21 százalékkal csökkenteni, de nem 1998-ig, hanem 2000. december 31-éig. Nem igaz és tévedés az, hogy Magyarországnak jogorvoslatot kell kérnie, mert a GATT-on belül ezzel az üggyel kapcsolatban semmifajta jogorvoslatra nincs lehetõség, és a magyar kormány álláspontja sem az volt korábban, hogy Magyarországnak kell ebben az ügyben kezdeményezõleg fellépni, hanem a helyzet az, hogy Magyarországgal szemben egy úgynevezett paneleljárást kezdeményeztek, amelynek a folyamata jelenleg áll.
Azt gondolom, akik ilyen sok tévedéssel telezsúfolt, tévedésektõl hemzsegõ indoklást képesek az Országgyûlés elé terjeszteni, azok egyszerûen felkészültségüknél fogva sem alkalmasak arra, hogy egy ilyen bonyolult kérdést kivizsgáljanak. Ezért azt javaslom - bár nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben is a kormánytöbbség fog dönteni -, hogy a kormány korábbi véleményének megfelelõen a vizsgálóbizottság felállítására azután kerüljön sor, miután a GATT-on belüli, illetve annak utódszervezetén, a WTO-n belüli viták lezárulnak, és akkor egy vizsgálóbizottság felállítása történjék meg.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)