KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Elõször gratulálni szeretnék Varga Mihálynak, hogy bent sem volt a teremben, és nem hallotta a napirend elõtti felszólalást, ehhez képest reagálni tudott rá. Talán ez az oka annak, hogy ekkorákat tévedett felszólalása kapcsán. Az eredeti megszólalás ugyanis arról szólt, hogy itt összefogásra van szükség, hogy ez nem rendõrségi kérdés (Varga Mihály: Nem csak!), mert ez egy folyamat - nem csak, így van -, aminek különbözõ állomásai vannak, ahol a megelõzésnek van a legnagyobb jelentõsége. Nekünk igazából azt kell elérnünk, hogy kevesen legyenek azok, akik a kábítószer rabjaivá válnak. Dobos Krisztina erre hívta fel a figyelmet, és ezzel értett egyet mindenki.
Ehhez képest nem a rendõrség ötletszerû akcióiról kell beszélni, nem a büntetési tételek szigorításáról, hanem arról, tisztelt képviselõtársaim, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy egyre kevesebben legyenek azok, akik ennek a veszélynek ki vannak téve. Mit tud tenni a civil szféra, az egyes állampolgár, az önkormányzat, mit tudnak tenni persze a kormányzati szervek? Mit tud tenni ezen belül a rendõrség? Hogyan alakul ennek a büntetési része? (Varga Mihály: Hangolja össze!)
Csakhogy itt megint arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a bizonyos csekély mennyiség, amelyrõl valóban érdemes vitatkozni - mert annak határait nehéz eltalálni -, valójában azért van, mert azt, aki fogyasztó, nem bûnözõnek tekintjük, hanem betegnek, szenvedélybetegnek (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), és azt akarjuk lehetõvé tenni, hogy õ gyógykezeléssel visszavezethetõ legyen a társadalomba. Ezt viszont sokan arra használják fel, hogy kereskedõként e mögé a szabály mögé bújva próbáljanak meg a felelõsségrevonás alól kimenekülni. Ezért ezzel a kérdéssel valóban érdemes foglalkozni.
Egy biztos: ez a probléma még nem robbant Magyarországon. Nagyon nagyok a veszélyek, ezért egyetértek a képviselõnõ felszólalásával és azzal, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy itt nyáron olyan problémák lehetnek, amelyekkel érdemes foglalkozni. Természetesen a szükséges intézkedéseket, akciókat már elindítottuk. A pedagógusok képzése megkezdõdött (Dr. Dobos Krisztina: '92-ben!), de ez egy másik téma. És várjuk is, hogy a pedagógusok hívják fel a figyelmet arra, ha az iskola ilyen veszélynek van kitéve, mert természetesen a rendõrség a kereskedõk leleplezésében és felelõsségrevonásában együtt tud mûködni. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.)
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)