DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Hack Péter általánosságban beszélt a reformcsomag szükségességérõl, Hankó Faragó Miklós pedig az ehhez szükséges személyi feltételeket elemezte. Természetesen az igazságszolgáltatás is emberi tevékenység. A személyek meghatározóak, hogy mennyire vannak felkészítve erre a tevékenységre, mennyire alkalmasak ennek az ellátására. De ugyanannyira fontos az is, hogy az egymás közti kapcsolataik, a szervezetük hogyan alakul, maga az igazságszolgáltatási szervezet mennyire alkalmas arra, hogy a társadalom által tõle elvárt feladatokat el tudja látni.
A rendszerváltás óta sorozatosan hoztunk olyan törvényeket, amelyek a bírósági hatáskört bõvítették, amelyek hangsúlyozták a jogállamiság keretében a bírói felelõsség súlyát, a bírói hatalom jelentõségét. Ezek az egyes törvények azonban - bár nem vitásan voltak átfogóbb jellegû törvénymódosítások is - egy egységes rendszerbe nem lettek összeszervezve. A mostani reformcsomag ezt a funkciót kívánja ellátni, és ezt nem is lehet másként.
A magyar jogfejlõdés, különösen a kiegyezés utáni harminc év liberális kormányzása alatti dinamikus törvényhozás, amely Magyarországot felhozta az európai jogállamiság szintjére, kialakított természetes és spontán fejlõdés keretében egy olyan bírósági szervezetet, amelyik magas szinten tudta ellátni az igazságszolgáltatási feladatot. 1949-50 körül az akkori radikális kommunista átszervezések folytán az igazságszolgáltatás önmagában leértékelõdött, és a szervezeti átalakítások többek között azt a célt is szolgálták, hogy az igazságszolgáltatás megfelelõképpen felsõbb érdekeket szolgáljon. Ezt a rendszert talpára kell állítani, és meg kell teremtenünk ismételten azt a bírósági szervezeti modellt is, amely alkalmas arra, hogy a mostani, az új jogállamiság keretében felmerülõ feladatokat minél eredményesebben meg tudjuk oldani.
Úgy gondolom, a funkció szempontjából ez a központi kérdés, és közel sem az, hogy valamire van-e példa vagy nincs. Kellõ figyelemmel hallgattam az elõbb például Balsai István okfejtését, ahol azért kifogásolta a négyszintû igazságszolgáltatást, mert ezt most nem látja indokoltnak. Igaz, hogy erre volt példa. Az országos igazságszolgáltatási tanácsnál viszont az volt a kifogás, hogy erre nem volt példa a magyar jogfejlõdésben. Úgy gondolom, itt a közös nevezõ sokkal inkább az, hogy mind a két elemet a mostani kormány- elõterjesztés tartalmazza, méghozzá strukturálisan, összehangoltan, egészében. Tehát nem az a lényeg, hogy mire van példa vagy nincs példa, az a lényeg, hogy a mostani adott helyzetben ez mennyire képes elõsegíteni azt, hogy Magyarországon mostanára talán végre hosszú idõre, nagyon hosszú idõre megteremtõdjék a jogállamiság feltételeit minden szempontból biztosító igazságszolgáltatás.
Nos, hadd beszéljek ezért néhány konkrét kérdésrõl! Bizonyos értelemben szerencsésnek tartom, hogy Isépy Tamás és Balsai István után kaptam szót, hiszen az alkotmány-elõkészítõ bizottságban tulajdonképpen õk harcoltak a legradikálisabban az országos igazságszolgáltatási tanács bevezetése ellen. Ez a két vétó annak idején elégséges is volt ahhoz, hogy az országos igazságszolgáltatási tanács a szakma igénye és több politikai párt programjában megfogalmazott igénye ellenére ne kerüljön be az alkotmánykoncepcióba.
(11.20)
Egyetértek Balsai Istvánnal, valóban nincs benn az alkotmány- koncepcióban ez az elem, de az ellenkezõje sem. Az viszont benne van, hogy a jogállamiság megerõsítésére törekednünk kell szervezeti eszközökkel is, és az adott esetben a kormány indokolásának ez a két mondata, amelyet idézni kívánok, mindenképpen megerõsíti, hogy ez a jogállamiság megteremtéséhez fontos lépés. Felolvasnám az indokolásból ezt a két mondatot: "A politikailag semleges bírói hatalmat elkülöníti a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól. Ennek érdekében az igazságügy- miniszternek a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogosítványai megszûnnek." Én úgy gondolom, hogy ez a szervezeti garancia önmagában biztosítja azt, hogy a bíróság ne kerülhessen még véletlenül se bármiféle kiszolgáltatott helyzetbe a mindenkori végrehajtó hatalomtól.
Itt nem túlzottan szerencsés példaként a zalaegerszegi bíróság ablakbeverését már ketten is idézték. Én azt hiszem, hogy ezt a helyi gazdasági hivatal fogja elintézni, és nem az országos igazságszolgáltatási tanács. (Dr. Avarkeszi Dezsõ: És nem is a miniszter.) De ha már a példa elhangzott: ezekkel a kérdésekkel nem a végrehajtó hatalomtól függõen kell foglalkozni. Nyilvánvaló, sokkal fontosabb döntések is születnek, például megyei bírósági elnöki kinevezések. Egy ilyen döntésnek igenis nemcsak szervezeti, hanem tartalmi elemei is vannak. Nem közömbös, hogy egy megyei bíróságnak az elnöke ki lesz, és az sem közömbös például, hogy az eddigi ügykiosztási rendszerben adott ügyekben kit jelöl meg bírónak. Ezek nemcsak szervezeti kérdések, igenis befolyásolhatják az érdemi döntéseket. Ezek a döntések pedig a végrehajtó hatalomnak a befolyását teszik lehetõvé az igazságszolgáltatásra.
Az országos igazságszolgáltatási tanács szervezetileg is, önálló költségvetési fejezetként pedig pénzügyileg is nagymértékben függetleníti az igazságszolgáltatást a végrehajtó hatalomtól. Itt elhangzott néhány ellenvetés. Például az, hogy az igazságügy-miniszter interpellálható, itt pedig nincs, akit interpellálni lehessen. Én nem hinném, hogy ilyen szervezeti kérdésekkel kellene az Országgyûlésnek foglalkoznia. Az Országgyûlésnek mint törvényhozó hatalomnak semmilyen formában nem illik beleszólnia a bírósági szervezeti kérdésekbe. Legalább annyira nem illik beleszólnia, ahogy az érdemi igazságszolgáltatási tevékenységbe sem, hiszen a szervezeti kérdések - a már említett példákra utalva - igenis alkalmasak arra, hogy befolyásolják az igazságszolgáltatást. Jogállamibb idõben kevésbé, esetleg más széljárás esetén talán jobban, ahogyan a világon erre mindenfelé voltak is példák.
Az országos igazságszolgáltatási tanács összetételével kapcsolatosan is voltak gondjai Balsai Istvánnak. Én ebben nem érzek semmiféle problémát. A bírói önkormányzat oldaláról a kilenc megválasztott bíró, tehát az abszolút, sõt kétharmados többséget biztosító bírói szakmai rész mellett ott szerepel hat további személy. Igaz, hogy közülük egy ismételten bíró, a Legfelsõbb Bíróság elnöke, a többiek azonban más-más nézõpontot képviselnek. Képviselik a kormányt, képviselik a Legfõbb Ügyészséget, képviselik az ügyvédi kart, és bizony nem véletlenül képviselik az Országgyûlés két illetékes bizottságát: az alkotmányügyi bizottságot, illetõleg a költségvetési bizottságot, hiszen anyagi jellegû kérdésekben, a költségvetést érintõ kérdésekben is dönteni kell. Nem vitásan egy szavazatuk van, és ez így jó. De hogy ott vannak és elmondhatják a véleményüket, ez nagyon fontos. És ez az összetétel igenis a hatékony tevékenységet segíti elõ.
Nem kívánok azzal foglalkozni, hogy Isépy Tamás itt éghajlati szempontokat is említett az országos igazságszolgáltatási tanácsnál. Országos igazságszolgáltatási tanácshoz hasonló szervezet éppen máshol is mûködik, hidegebb égtájakon. Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy az országos igazságszolgáltatási tanács létrehozása minden szempontból elõbbre lépés. Akkor is, ha erre az elõbbre lépésre még a magyar jogtörténetben nem volt példa. Ezt a lépést mi fogjuk most megtenni elõreláthatóan. És ez elõremutató lépés, éppen azért, mert még jobban függetlenné teszi az igazságszolgáltatást a végrehajtó hatalomtól, és ez bizony már Montesquieu óta is a hatalommegosztás egyik nagyon lényeges kérdése.
Az, hogy egyetlen hatalmi ág lenne, amely korlátlan, amint ezt Isépy Tamás említette, kissé pontatlan megfogalmazás. A magyar alkotmány értelmében interpellálni csak a kormány tagjait, illetõleg a legfõbb ügyészt lehet, senki mást. És hasonlóan önálló szervezetek bizony máshol is léteznek. Nem lenne szerencsés, hogyha az igazságszolgáltatás bármilyen szempontból is ebbe a körbe kerülne. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy az országos igazságszolgáltatási tanácsnak a létrehozása, amelyet egyébként több párt választási programja, így az MSZP-é, az SZDSZ-é, a Fideszé is tartalmazott, mindenképpen elõrevezetõ lépés, és ezt mindenképpen támogatnunk kell.
Szeretnék egy-két apróságra még reagálni. Balsai István beszélt arról, hogy például most különféle alkotmánymódosítások kerültek az igazságszolgáltatási reform kapcsán elénk. Igaz, eddig is, több alkalommal. Van egy átfogó alkotmánykoncepció, és általában bizony az alkotmánymódosítások különbözõ kérdéseket érintettek, különösen a '89- es és a '90-es nagy változtatásokra gondolok.
A másik kérdés, ugyancsak õ fölvetette a ciklus végén való elõterjesztést. A parlamenti ciklusokhoz nem kötõdik az élet! Ha egy parlamenti ciklusnak vége van, akkor nem kell feltétlenül a félig kész utakat felavatni. Az elmúlt ciklusból is áthúzódott a rendõrségi törvény, az ügynöktörvény, a kárpótlási törvény végrehajtása, és ez így természetes. Az, hogy most értünk el addig, hogy az igazságszolgáltatási reformot végig tudjuk vinni, ez semmiféle negatívumot nem jelent. A Csizmadia képviselõ úr által elmondottak alapján pedig semmiféle olyan akadály nincsen, hogy a továbbiakban is, ha a választók akarata úgy gondolja, hogy ez is közrehat a kormányzati stabilitásban, abban az esetben ezt ugyanez a koalíció is folytathatja. Tehát önmagában, hogy most lett elõterjesztve, ebben semmiféle negatívum nincsen, a kormányprogram, illetõleg a pártprogramok még régebben ezt tartalmazták.
További kérdésekre nem tudok most már kitérni, hiszen az idõm eltelt. Mindenképpen egy mondatot szeretnék hangsúlyozni: kiemelkedõen fontosnak tartom azt, hogy a bíróságok szervezeti egysége nemcsak szervezetileg, hanem a jogegység tekintetében is létrejöhet a mostani elõterjesztés keretében, a jogegységi döntésekkel kapcsolatos nagyon részletes eljárás igenis elõbbre visz tartalmilag is, hiszen a bírósági tevékenységnél az eddigi, meglehetõsen diffúz módszerek helyett be fogja vezetni, hogy lehetõség szerint az országban a bíróságok hasonlóan alkalmazzák a törvényeket, és ez is nagyon nagy pozitívuma a mostani elõterjesztésnek.
Összességében egy mondatot: a szervezeti reformok is, mind a négyfokú bírósági rendszerrel, mind pedig az országos igazságszolgáltatási tanács létrehozásával elõsegítik azt, hogy Magyarországon az állampolgárok nyugodtabban fordulhassanak a bírósághoz.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)