KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Meggyõzõdésem, hogy Göncz Árpád látogatása egy folyamat csúcspontját és egy új szakasz kezdetét jelenti. (Taps az SZDSZ padsoraiból. - Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) Ennek a folyamatnak a tartalma Magyarország és Románia megbékélése, a kölcsönös bizalom alapjainak helyreállítása, megteremtése, a térség stabilitásának erõsítése, és mindezek nyomán Magyarország nemzetközi megítélésének kedvezõ változása. Különleges jelentõségû eleme, hogy a romániai magyar közösség számára feltámadt a remény, hogy kisebbségi jogaik érvényesülni fognak. Ezt a folyamatot, amelynek egy fontos elemét jelentette az alapszerzõdés aláírása, az ellenzék sajnálatos módon mindvégig akadályozni próbálta.
Az alapszerzõdés aláírása óta kiderült, hogy az igenis a választásokon a demokratikus erõk pozícióihoz járult hozzá, hogy az új kormány nem lenne tárgyalási helyzetben most egy új alapszerzõdés letárgyalásához, és hogy enélkül Magyarországnak és Romániának nem lenne esélye a NATO-bõvítés elsõ körébe kerülni. És igazolódik az is, hogy román részrõl megvan a készség az alapszerzõdés végrehajtására, hiszen fontos lépések történtek máris a kisebbség helyzetének javítására, és fontos kétoldalú megállapodások születtek. És egyes ellenzéki politikusok úgy tesznek, mintha nem néznének televíziót, nem hallgatnának rádiót, nem olvasnának újságot, nem jártak volna Romániában, vagy ha ott is jártak, nem figyeltek oda a tárgyalásokon.
A korábbi kormány állítólag mindig jó viszonyt akart Romániával. Sajnos ezt nem tudta tettekkel alátámasztani, a nemzetközi partnerek számára hitelessé tenni. Ha most fanyalog, ha olyan arcot vág, mintha vackorba harapott volna (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), végképp hiteltelenné válik, és akkor nehezen lépünk be abba az új szakaszba, amelynek a lényege egy partnerségi viszony megteremtése Magyarország és Románia között, mindkét nép javára.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)