DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Egy olyan szempontra szeretném felhívni a figyelmüket, amely legjobb tudomásom szerint idáig még nem hangzott el ezekkel a bizonyos, ominózus zsebszerzõdésekkel vagy a magyar mezõgazdasági ingatlanok külföldi kézre juttatásával kapcsolatosan.
Kérem, vegyük figyelembe a reális viszonyokat! Vegyük figyelembe azokat a tényeket, hogy ma Magyarországon sajnálatosan még nem az az érték állapítható meg, nem azokon az értékeken bonyolódnak le a gazdasági folyamatok, mint Európa boldogabbik felében. Ha valaki értékaránytalanul juttatja külföldi kézre azt, ami ezé a népé, akkor fel kell hogy merüljön - nemcsak politikai, hanem polgári jogi értelemben is - a hazaárulás kérdése.
Más szempontra szeretnék rámutatni: egyesek, akik a hatalmat gyakorolják, kezüket tördelve próbálják mondani, hogy nem tudnak ellene mit tenni. Vannak adótörvényeink! Miért nem érvényesítik? A vámszervek miért nem kapnak a kormányzattól felhívást, felhatalmazást, hogy lépjenek föl az ilyen jellegû szerzõdések végrehajthatatlansága ellen?
Egyébként befejezésül szeretnék - miután nem szeretném az idõkeretet túllépni - egy tovább nóvumra rámutatni. Tulajdonképpen mit jelent egy zsebszerzõdés? Nemcsak azt, hogy megszerzi a tulajdont, hanem azt is jelentheti (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), hogy mélyen értékaránytalanul veszi haszonbérletbe azt az ingatlant ahhoz képest, mint hogyha azonos jellegû (Az elnök ismét jelzi az idõkeret leteltét.) termõföldet valahol Nyugat-Európában venne haszonbérbe. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.)