KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont elõadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A közalkalmazottak jogállásáról szóló '92. évi törvény hatálybalépése óta több ízben, legutóbb a '97-es költségvetési törvény részeként módosult. A közalkalmazottak nyelvpótlékáról meghozott alkotmánybírósági döntés, a munka törvénykönyve módosítása, valamint a mindennapi gyakorlat ugyanakkor olyan problémákat vetettek fel, amelyek miatt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása most is szükségesnek mutatkozik.
A törvényjavaslat tartalmilag három részre bontható. Az elsõ részt a közalkalmazottak nyelvpótlékára vonatkozó szabályok módosítása jelenti. Az Alkotmánybíróság '97. június 30-i hatállyal megsemmisítette azt a rendelkezést, mely szerint nem jogosult idegennyelv-tudási pótlékra a nyelvtanár, a tolmács, valamint a fordító munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott. A probléma az, hogy a törvény hivatkozott rendelkezése az említett munkakörökben a nyelvpótlék kifizetését általában és teljeskörûen tiltja, így például a nyelvtanár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére akkor sem fizethetõ nyelvpótlék, ha az általa tanított nyelvismereten túl további nyelvtudással is rendelkezik.
Az alkotmánybírósági döntés értelmében a nyelvpótlék fizetése nem tiltható meg azon az alapon, hogy más nyelv ismerete egyenesen munkaköri kötelesség. Olyan szabályozást kell tehát kialakítani, mely szerint a munkakör betöltéséhez nem szükséges, de a kollektív szerzõdés szerint indokoltnak minõsülõ további nyelvismeret esetén az érintett közalkalmazott nyelvpótlékra jogosult.
Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a vonatkozó rendelkezést 1997. június 30-ával semmisítette meg, a törvény ezzel összefüggõ korrekcióját sürgõsen el kell végezni. A javaslat sürgõs tárgyalását elsõsorban az Alkotmánybíróság hivatkozott döntésében foglaltak még megfelelõ idõben történõ teljesítése indokolja.
Tisztelt Ház! A javaslat második csoportja a munka törvénykönyve folyamatban lévõ módosításához kapcsolódik. A munka törvénykönyve jelenlegi módosításának egyik alapvetõ célja a munkáltató jogutódlásakor, valamint a tömeges létszámleépítéskor a munkavállalók védelmének biztosítása, illetõleg az ehhez kapcsolódó európai uniós irányelvek harmonizációja.
A közalkalmazotti törvény szervesen kapcsolódik a munka törvénykönyvéhez. Minden olyan esetben, ahol a közalkalmazotti törvény nem zárja ki a munka törvénykönyve valamely rendelkezésének alkalmazását, a közalkalmazottak esetében a munka törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell.
A munka törvénykönyve módosítására vonatkozó törvényjavaslat a közalkalmazotti törvény szükséges módosítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza. Az önálló közalkalmazotti jogállásról szóló törvénymódosítás egyeztetése a rendelkezéseknek további, speciális szabályokkal való kiegészítését tette szükségessé. Így például egyértelmûvé vált, hogy az e területen mûködõ kis létszámú intézményekre tekintettel a csoportos létszámcsökkentés fogalmát a húsz fõ alatti munkáltatók esetében is indokolt meghatározni. Felmerül továbbá, hogy e körben a létszámcsökkentésre vonatkozó döntés meghozatalára alapvetõen nem munkáltatói, hanem magasabb: kormány-, miniszteri, illetõleg fenntartói szinten kerül sor.
(19.20)
Ezért a javaslat a döntést hozó szervek szintjének megfelelõ érdekegyeztetõ tanácsban külön egyeztetési kötelezettséget ír elõ. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a Magyar Honvédség létszámát az Országgyûlés hagyja jóvá, a honvédelmi minisztert e külön egyeztetési kötelezettsége alól mentesíti. Mivel a munka törvénykönyve módosítása hatálybalépésének várható idõpontja 1997. július 1-je, annak érdekében, hogy a közalkalmazotti törvény tartalmilag kapcsolódó módosítása ugyanezen idõponttól hatályba lépjen, indokolt volt a javaslat sürgõs tárgyalásbavétele.
Tisztelt Ház! A gyakorlat által felvetett egyes problémák szintén olyanok, amelyek minél elõbbi rendezést igényelnek. A háziorvosokkal kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán, de nemcsak a háziorvosokat érintõen, szükségesnek mutatkozik a törvény hatályának tágítása. A helyi önkormányzattal közvetlenül jogviszonyban álló személyek, például háziorvosok, a házigondozó-szolgálat tagjai a közalkalmazotti, a köztisztviselõi törvény és a munka törvénykönyve együttes értelmezésébõl következõen munkaviszonyban állnak. Abban az esetben azonban, ha az önkormányzat valamely lakossági közszolgáltatás ellátására intézményt alapít, ugyanezen személyek közalkalmazotti jogviszonyban látják el feladataikat. A közvetlenül vagy közvetetten, de végül is egyaránt az önkormányzat számára munkát végzõ személyek tehát attól függõen állnak munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, hogy az önkormányzat létesít-e intézményt vagy sem az adott feladat ellátására.
Az, hogy például az önkormányzattal jogviszonyban álló háziorvosok munkaviszonyban állnak, a gyakorlatban állandó értelmezési problémát jelentett. Függetlenül attól, hogy az érintett tárcák többsége minden alkalommal egyértelmûen így foglalt állást, a gyakorlatban e személyeket közalkalmazottnak tekintették.
A probléma megszüntetése érdekében javaslatunk akként rendelkezik, hogy az önkormányzatok, illetve az önkormányzat által alapított intézmények által foglalkoztatott személyek egyaránt közalkalmazotti jogviszonyban állnak. A hatály kiterjesztése speciális és átmeneti szabályok beiktatását is szükségessé teszi. Ennek keretében a javaslat e törvény erejénél fogva az érintett személyek munkaviszonyát közalkalmazotti jogviszonnyá alakítja át. Az érintettek védelme érdekében beiktatott garanciális szabályok szerint a közalkalmazott illetménye e jogviszonyváltás eredményeként nem csökkenhet, ezen túlmenõen az önkormányzatnál munkaviszonyban töltött idõket minden szempontból közalkalmazotti jogviszonyban töltött idõként kell figyelembe venni.
Az ügyelet jogi szabályozásának kérdése - összetettségére tekintettel -, annak teljes körû tisztázása, és az esetlegesen szükségessé váló további szabályozás elvégzése a jelen módosítás kapcsán nem oldható meg. Ugyanakkor a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztetõ Tanácsával való egyeztetés során az ágazati vezetések, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete az ügyelet teljesítésével és szabályozásával összefüggésben szintén számos problémát vetett fel.
Minderre figyelemmel javaslatunk - a probléma átmeneti rendezéseként - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben szereplõ felhatalmazó szabályt módosítja. Eszerint a miniszter, amely az önkormányzati intézményeket is érintõ területen a kormányt jelenti, nemcsak az ügyelet elrendelésének feltételeit, hanem az ügyeleti díj mértékét is szabályozhatja. Ezáltal egyértelmûen lehetõség van az adott ágazatot érintõ, az elrendelés és a díjazás szempontjából is megfelelõ speciális szabályok megalkotására.
Ezzel egyidejûleg a kérdéskör és a vonatkozó szabályozás teljes áttekintése is megkezdõdött. Az egészségi kockázatok között végzett munkához kapcsolódó pótlék a gyakorlatban ugyancsak problémákat vetett fel. A mostani módosítás a pótlékra jogosító védõeszköz fogalmát s a pótlék mértékét pontosítja, illetõleg korrigálja. A javaslat értelmében a közalkalmazott akkor jogosult pótlékra, ha védelme csak egyéni védõeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent. Emellett a javaslat szerint, például a védõeszköz viselésébõl adódó megterheléstõl függõen, 30-100 százalékos mértékû pótlék állapítható meg. Ezzel kapcsolatban jelezni szükséges, hogy a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztetõ Tanácsának munkavállalói oldala, különös tekintettel az EDDSZ-re, a hatályos szabályok olyan módosítását, amely az egységesen 100 százalékos pótlék helyett 30-100 százalékos pótlék megállapítására ad lehetõséget, nem támogatja.
Tisztelt Ház! A munka törvénykönyve folyamatban lévõ módosítása a szakszervezeti tisztségviselõk védelme, illetve a szakszervezetek jogai tekintetében számos újabb rendelkezést fogalmaz meg. A mostani javaslatunkban a munkavállalói oldal kezdeményezésére ilyen jellegû rendelkezések ugyancsak szerepelnek. A közalkalmazotti területen az érdekegyeztetés lefolytatására helyi önkormányzati szinten is sor kerül, sõt, néhány területen az önkormányzati szintû egyeztetés a munkáltatói szintû egyeztetésnél nagyobb jelentõséggel bír. Ezért indokolt, hogy az érintettek megállapodása alapján lehetõség nyíljon az egyes munkáltatóknál meglévõ, szakszervezeti taglétszám alapján járó munkaidõ-kedvezmény összevonására. A javaslat 2. §-a ennek megfelelõ törvényi szabályozást tartalmaz.
Tisztelt Ház! A javaslatban foglaltaknak a szociális partnerekkel történõ egyeztetése megtörtént. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztetõ Tanácsa - az egészségkárosító kockázatok között történõ munkavégzésre tekintettel folyósított pótlék mértékére vonatkozó rendelkezés kivételével - a javaslatban foglalt szabályozással egyetértett. A felmerült problémák megfelelõ rendezését, úgy vélem, eredményezi ez a javaslatunk. Kérem ezért a tisztelt Országgyûlést, hogy a közalkalmazotti törvény módosítására irányuló javaslatunkat fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)