DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! A nemzeti környezetvédelmi program megvalósítása nemzeti ügy, ezért nem lehet csak egyetlen tárca, szakterület feladata. Ez számomra a program kulcsmondata, és ehhez szeretnék csatlakozni akkor, amikor azt mondom, hogy a környezetvédelem, a sport mint szakterület, mint olyan terület, ahol nagyon sok feladat van egyrészt, másrészt nagyon sok segítséget tudna adni ez az együttmûködés a környezetvédelemnek, tehát ez a téma mint olyan, kerüljön be a nemzeti környezetvédelmi programba egy második olvasatban vagy valamilyen technika folytán, amennyiben ezt az illetékesek mértékadónak és megfelelõnek tartják. Most semmi másra nem szorítkozik elõadásom, mint az érvekre, amiért én javasolom, hogy vegyék jobban figyelembe - az európai gyakorlatnak megfelelõen - a környezetvédelem és a sport kapcsolatát.
Mindenekelõtt elsõ számú érvem a sportcharta, amelyhez a magyar kormány is csatlakozott. Ennek a 10. cikkelye "Sport és környezetvédelem" címen fut, s ennek rögtön három olyan fejezetcíme van, amely egy az egyben bekerülhetne a program valamelyik pontjába. Nevezetesen az elsõ ilyen pont, hogy a sportlétesítmények tervezésénél és építésénél figyelembe kell venni a természet és a környezet értékeit - mondja ez a charta. Itt csak azt jegyzem meg - ezt az egyik vitában egyszer már említettem -, hogy Svájcban például 1969-ben alakult meg a sporttudományi kutatóintézet két osztállyal. Az egyik a könyvtár, mert tudni kell, hogy a világ mit ért el eddig a különbözõ szakterületeken; a másik pedig az építészeti osztály és környezetvédelmi osztály. Tehát szó sincs arról, hogy atlétika, torna, élettan, pszichológia és így tovább, ez mind ezután következik. S amikor rákérdeztem, miért pont az építészeti osztály, akkor azt válaszolta az igazgató: Svájc egy szegény ország, nem engedheti meg magának, hogy szakszerûtlenül építkezzen.
Svájcban egyetlen sportlétesítményt nem lehet megépíteni a tudományos kutatóintézet építészeti osztályának engedélye nélkül, pontosan azért, hogy racionális és szakszerû építkezés legyen. Ne kelljen újraépíteni uszodát, ami Magyarországon már három alkalommal elõfordult, mert például pontatlan volt a méret, vagy megsüllyedt, mert nem volt geológiai feltárás. A másik kettõt nem is mondom, mert nyilván rendelkezésre bocsátom a chartát és abból ki lehet venni. Az elsõ pont az érdekes, az építmények.
Az Európai Sportcharta 10. cikkelyéhez igazodóan a Magyar Sportszövetség - amely a magyar sportági szakszövetségeknek az ernyõszervezete - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal kötött egy szerzõdést és vállalta, hogy a különbözõ sportági szövetségekben - ilyen hatvanhét van a Magyar Sportszövetségben - ezt az egész környezetvédelmi gondolatsort és ha lehet, konkrét tennivalókat is koordinálja, illetve instruálja.
Milyen témák merültek fel eddig, amelyek egyikében-másikában már nagyon szépen elõrehaladott állapotban vannak a vizsgálódások? Az elsõ a sport és szabadidõsport fejlõdésének, alakulásának tendenciái, jellemzõi, mindenekelõtt a környezeti szempontból releváns sportágakban. Ilyen környezeti szempontból releváns sportág huszonhét van. Nem sorolom fel õket.
A másik nagyon fontos dolog, hogy a Magyar Sportszövetség arra törekszik, hogy a tagsportszövetségek környezetvédelmi tevékenységét a következõkre összpontosítsa: a konfliktusok súlypontjai, terheléstípusok a környezetre, konfrontáció helyett kooperáció, valamint a sport és környezetvédelmi szövetségek közös érdekeinek együttmûködési lehetõségei.
A harmadik ilyen nagy témakör az ökológiai lehetõség színtereinek és a sporttevékenységnek a feltárása, a kettõ összefüggésében. Itt felsorolom a leglényegesebbeket: az állat- és növényvilág megóvása és az ezt veszélyeztetõ tényezõk; tabukörnyezet; ritkaságszámba menõ növények, állatok életterei - ilyen van például a Vértesben, ahol olyan növények vannak, amelyek nem tudom pontosan, de több ezer évesek, európai értékek -; a környezet óvása az állat- és növényvilág idõszakos pihentetése érdekében - valamikor a flórának és a faunának is pihenni kell, ciklikus az az élet, nem lehet állandóan terhelni -; továbbá a természetvédelem alatt álló területek, parkok, vizek és sport kapcsolata - ilyen például a golf.
(21.00)
A napokban beszéltem valakivel, azt hiszem, Balfon van egy nagy golfpálya - ha nem jól emlékszem, javítsanak ki -, ott tart az a golfpálya, hogy saját madárrezervátuma van már, annyira környezetvédõ ott az emberek magatartása, saját flórája van, nagyon szeretik ott a növények azt a területet, nyilvánvalóan megvan ennek az oka. Tehát lehet úgy sportpályát létesíteni, hogy egyúttal egy természetvédelmi területet is létesítenek.
Végül nagy szükség van a gyakorlati természetismeretre, ezért az oktatási programokat elõtérbe kell helyezni. Két jó példa van erre: a Janus Pannonius Tudományegyetem, ahol fakultatív tárgy a környezetvédelem és a sport, valamint a Pollack Mihály Mûszaki Fõiskola, ahol szintén tanítanak sportreleváns ismereteket.
Nem lehet megfeledkezni a jogharmonizációról, tehát arról, hogy a sport és a környezet kapcsolatát milyen jogi szempontok alapján lehet kialakítani, erõsíteni. Ebbõl egyetlenegy dolgot emelnék ki, ami nagyon fontos, ez pedig az építés, tehát a sportlétesítmények építése. Nem tudom - bár ne lenne igazam -, van-e az építési hatósági követelmények között környezetvédelmi szempont. Amikor egy nagy sportlétesítményt telepítenek - mondjuk, amikor Gyõrben építették a stadiont -, milyenek a tervezés és az építés követelményei, milyen a tájba illeszkedés követelménye, milyen anyagokat használnak fel, milyen az építés technológiája, milyen a fenntartása: vízpazarló, energiapazarló, és így tovább; zajok, zajártalmak, ilyen szempontból milyen a tervezés, milyenek a technikai követelmények? Továbbá rendkívül nagy gondot jelentenek - mindenhol, nem csak a sporttelepeken, a szabadban is - a tömegrendezvények; hihetetlen sok konfliktust okoznak, idõnként letarolnak egy-egy erdõrészt vagy szabad teret - nem mondok most sportágat, mert hátha pejoratívan értelmezik, de szörnyû látvány, amikor elvonul egy nagy tömeg a nagyon szép tájakon keresztül.
Végül: rendezetlen még Magyarországon környezetvédelmi szempontból a sportcsarnokok és fedett uszodák építésének kérdése, itt a konfliktusok feltárása és a megoldási módok megtalálása nagyon fontos tényezõ. Ismét egy gyakorlati lépés: ezen a héten éppen szerdán, tehát június 4-én Dunavarsányban a Magyarországi Sportlétesítmények Szövetsége, a több tíz milliárd forintot képviselõ létesítményegyüttesek vezetõi jönnek össze megbeszélni a legnagyobb magyar sportlétesítmények környezetvédelmi problémáit a Környezetvédelmi Minisztérium képviselõinek jelenlétében.
Milyen gondok, problémák merültek fel akkor, amikor a különbözõ sportágak képviselõivel, illetve minden megyébõl a megyei sportszövetségek vezetõivel beszélgettünk? Nem tudom, ki tudja megoldani, de el kell mondani, milyen gondok vannak! Elõször is tulajdonjogi gondok vannak a sportpályákat illetõen; amíg ezek nem rendezõdnek, addig a sportpályán sem lehet egy stabil rendezést várni. A terepet gyakran senki sem teszi újra sportolásra alkalmassá, a természet visszafoglalja a sportpályát, és lesz belõle egy libalegelõ - sajnos, jó pár ilyet láttam volt nagy labdarúgópályák helyén. Különösen az úgynevezett turistaházak vannak rendkívül kényelmetlen helyzetben, meg sem közelíthetõk - az állapotukról én nem szólok. Ezek a turistaházak nem véletlenül épültek oda, ahova épültek, onnan valószínûleg gyönyörû kilátás van, annak a helynek a megmászásáért meg kell küzdeni, szóval minden szempontból érdemes lenne helyreállítani ezeket a turistaházakat. A lovasturizmus nagyon fejlõdik, szerintem szakmásítani vagy legalábbis szabályozni kellene. Végül azt javasolnám, hogy a valós konfliktushelyzetek okainak feltárását közösen kellene megtennünk.
Végül a legújabb tendenciákról beszélnék - csak néhány perc. A környezetvédelem és a sport fontosságát a következõ újabb tényezõk is alátámasztják; négy tényezõ egy-egy mondatban: nõ a sportágak száma, ezzel nõ a környezetterhelés, jelenleg 99 sportág van jelen Magyarországon. 1976 és '89 között 100-500 százalékos a növekmény a sportban részt vevõk száma tekintetében, ezek az emberek tehát mind ki akarnak menni valahova, ez nyilvánvaló.
A másik figyelemre méltó szempont, hogy növekszik az igény a szabadtéri mozgás, sportolás iránt - hála istennek. A lakótömbökbõl való kiszakadás a zártság elleni állásfoglalás jele, majdnem hogy klausztrofóbia van ma már ezekben a kis lakásokban, tehát egy menekülési reakcióról van szó; várni kell, hogy ez a következõ években még növekszik, tehát kezelni kell a nagyobb tömeget a közeli erdõkben, mezõkön, sportpályákon. Növekszik a családok mobilitása. Meg kell figyelni, hogy a hétvégi autós, motorkerékpáros kirándulás, sátorozás milyen mérhetetlen nagy zöldfelületeket vesz igénybe! A Szigetközben volt egy látogatásom tavaly õsszel, és az egyik polgármester megmutatta, hogy amikor nagy tömeg sátorozik ott, utána mintha dinoszauruszok tarolták volna le a növényzetet, akkora kárt tudnak csinálni. Nõ a természetvédõk nyugtalansága - hála istennek, még egyszer mondom - és ellenállása is, kemény ellenállást kezdenek tanúsítani a még védhetõ természet maradék épségéért. Ezzel együtt szerencsére nõ a lakosság környezettudata is. Ezért innen kérem a sportvezetõket, a természetvédõket, hogy mûködjenek együtt egymással, a sportolók pedig adjanak példát másoknak a környezetbarát magatartásukkal!
Most pedig egy humán dimenzióról szólnék ugyancsak két percben: a környezet és a sport kölcsönhatásában a feltételek fontos eleme végül az emberi kultúra. Önmagában a kultúra - megfelelõ etikai tartás nélkül - nem vezet eredményre, nem segít a problémák megoldásában. A kultúra nemcsak elméleti felkészültség, hanem motivált magatartás, a maradandó értékek megbecsülése, és ez a környezetbarát magatartás kulcskérdése. Felfogásunk szerint az az egyén kulturált, aki a politikai, a közgazdasági és az ökológiai összefüggéseket nagyobb távlatokban látja együtt, ehhez nélkülözhetetlen a természet és az emberi szervezet mûködésének ismerete, enélkül a természet, illetve saját testünk megóvása érdekében nem tudunk hatékonyan közremûködni. Az ember bioszociális jellegének felismerése, elfogadása teremthet tartós harmóniát az ember és környezete között.
A múlt héten szerdán az Európai Unió és a sport címmel nemzetközi konferenciát rendeztünk a felsõházi teremben, amelyen a 6. pont a környezetvédelem és sport volt. Miután az Európai Unió a maastrichti szerzõdésben konkrét felhatalmazást kapott a környezet védelmére, 1985 óta szerepel ilyen összefüggésben a sport is, 1995 júniusában az Európa Tanács ilyen értelemben pontosította az Európai Unió irányelveit, tehát vannak irányelvek, vannak kicövekelt kiindulási pontok, amelyektõl el tudunk indulni.
Végül, hogy milyen jelentõs Európában a környezetvédelem: demonstrációs anyagként hoztam el, itt van egy "sport és környezetvédelem" kézikönyv (Felmutatja.); még az is le van írva benne, milyen vetõmagot használjanak a sportpályákra, mivel trágyázzanak, mikor. Minden részlet benne van valamennyi sportággal kapcsolatban, például a lovakkal hogyan kell bánni a terepen, hogy az ne legyen környezetkárosító - 30 éve abszolút mai téma; ez a kis könyvecske Németországból való.
(21.10)
Ezt pedig azért mutatom fel, hogy itt van, megszámoltam, 193 könyv és folyóirat foglalkozik sporttal és környezetvédelemmel.
Visszatérve a nemzeti környezetvédelmi programra, javaslatom az tehát, hogy elsõsorban az európai integrációs folyamat stratégiai feladatai között jó lenne szerepeltetni a sport és környezetvédelem kapcsolatát valamilyen vonatkozásban, illetve azt javaslom, hogy a Magyar Sportszövetség a szakmai albizottságba, az albizottságok tagjaként, valamelyikeként bekerülhessen; szívesen vállalja, hogy a tapasztalatait átadja.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyûlés elnöke foglalja
el.)
Azt gondolom, egy felesleges kötözködés csak, hogy az országgyûlési határozati javaslatban ezek a határidõk már elmúltak - mert itt olyan szerepel, hogy elõször 1997. május 31-ei határidõvel dolgozzon ki a program megvalósítására részletes intézkedési és ütemtervet. Az a javaslatom tehát, hogy ez már passz, ezen túlvagyunk, ezt mindenképpen módosítani kell.
Köszönöm szépen. (Taps.)