Pozsgai Balázs Tartalom Elõzõ Következõ

POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselõtársaim! Három szocialista képviselõ még az elmúlt év vége felé törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez annak érdekben, hogy a meglévõ kényszerbérletek feloldására valamilyen megoldást találjon.

A benyújtott törvényjavaslatot hosszú vita követte az önkormányzati bizottságban, amely bizottság végül is általános vitára alkalmasnak találta a benyújtott anyagot, azonban a megfogalmazásai, pontatlanságai miatt felvállalta, hogy az összes érintett bevonásával egyeztet a kényszerbérletek érdekében, amit már az 1993-ban hozott lakástörvény is megpróbált kezelni oly módon, hogy a múlt év végéig kellett a feloldásukat megtennie, de nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. Aztán, a parlament történetében nem jellemzõ módon, három bizottságból - így az önkormányzatiból, az alkotmányügyi bizottságból és a gazdasági bizottságból - összeállított albizottság foglalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyekkel e kényszerbérleti helyzetet fel kívánja oldani. Azért emelem ezt ki, mert ezen albizottság tevékenységében, az összes érdekelt bevonásával sikerült olyan egyezségre jutni, amely megfogalmazásaiban elfogadható. Ily módon elfogadható az elsõsorban érintett lakástulajdonosok számára, elfogadható a Lakásbérlõk Egyesületének képviselõi számára, de ugyanígy - bár a szankciók sújtják - elfogadják az önkormányzati érdekszövetségek is. És nem utolsósorban a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium is áldását adta azokra a módosító javaslatokra, amelyekkel, bízunk benne, hogy a következõ hetekben a törvény elfogadásra kerül.

Nem hosszú a törvény, de az önkormányzati és rendészeti bizottság teljesen átalakította, amely magáévá tette a három bizottság tagjaiból létrejött albizottság véleményét, és támogatta azt a benyújtott módosítójavaslat-sort, amely a tisztelt képviselõtársaink elõtt fekszik.

A módosító indítvány lényegében rendelkezik a költségvetési támogatás mértékének 1997. évben történõ felemelésérõl. Ez azt jelenti, hogy mintegy 160-180 millió forinttal megemelik azt a támogatást, amelyet az önkormányzatok idáig a kényszerbérletek megoldására, állami támogatásra kaptak. Ugyanakkor a parlament a törvény elfogadása után csak ebben az évben biztosítja ezt a költségvetési támogatást. Tehát az önkormányzatok érintettek abban, hogy 1997-ben lehetõség szerint megoldják ezeket a kényszerbérleti helyzeteket.

A továbbiakban a módosító indítvány rendelkezik arról, hogy 1998-ra biztosítja még a központi költségvetési támogatás igénybevételét.

(22.00)

Tehát ez a másik megközelítése a dolognak. Tehát ha az önkormányzatok 1998-ban sem oldják meg a kényszerbérleteket, a késõbbiekben támogatást ebbéli tevékenységükhöz nem kaphatnak. Ugyanakkor fontos az is, hogy 1998-tól a módosító indítvány értelmében az önkormányzati lakbért és a bérlõ által megállapított lakbért köteles az önkormányzat a lakástulajdonos részére kifizetni. (Sic!)

A negyedik módosító indítvány azzal áll összefüggésben, hogy az ártörvény e törvény hatálybalépésével elveszíti hatályosságát, tehát a jelenleg érvényben lévõ kétszeres lakbérfizetési mérték gyakorlatilag megszûnik. Egy újabb módosító indítvánnyal az került be a javaslatcsomagba, hogy a törvény hatálybalépése mikor történjen.

Én mindent összevetve bízom abban, hogy az önkormányzati és rendészeti bizottság benyújtott módosító indítványát mind a törvénytervezetet benyújtó képviselõk, mind a kormány képviselõje el fogja fogadni, támogatni fogja, és a holnapi nap folyamán pedig majd szavazni fog róla a tisztelt parlament.

Köszönöm szépen.

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Honlap