CZOMA KÁLMÁN (FKGP): Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Miniszter Úr! Amikor azt mondjuk, hogy világelsõk vagyunk, elsõ hallásra talán minden honfitársunkban a büszkeség érzése nyilvánul meg. A második gondolat ezután vetõdik fel bennünk, hogy vajon miben is lehetünk elsõk. Bizonyára az idefigyelõ képviselõtársaim is így vannak ebben a pillanatban. Interpellációm címe nem egy népszerû sportágra vonatkozik, sem pedig egy iparágra vagy éppen a mezõgazdaság egyik ágazatára. Ezekben már rég nem vagyunk világelsõk. Annál szomorúbb, hogy az elmúlásban, azaz a daganatos betegségek okozta elhalálozásban foglaljuk el az elsõ helyet. A nyolcvanas évektõl a magyar férfiak az elsõk e tragikus skálán. A nõk jelenleg a második helyet foglalják el. Néhány évtizeddel ezelõtt a tbc volt a magyar népbetegség, de kellõ odafigyeléssel, rendszeres szûrõvizsgálattal sikerült nagyon jó szintre lecsökkenteni ezt a félelmetes betegséget.
Ezek után a megelõzésre a daganatos betegségek terén is adva van a módszer, vagyis szûrõvizsgálatokkal lehetne sokat tenni e gyilkos kór ellen. Volt egy idõszak, amikor elindult egy tendencia, de az egészségügyi intézményeknek anyagi nehézségek miatt meg kellett szüntetni a szûrõbuszokat. Az egészségügyi kormányzat nem veszi figyelembe, hogy milyen népirtást végez hazánkban ez a kegyetlen betegség, jelentõségéhez mérten rendkívül gyengén finanszírozza a vizsgálatokat. Az volna a megoldás, ha a szûrést kellõ intenzitással végeznék az egész ország területén, és ha minden egészségügyi intézményben egy onkológiai team irányítaná a daganatos betegségek kezelését.
Ehhez szükség lenne önálló onkológiai osztályokra. A felmérések szerint minden 10 ezer lakosra egy onkológiai ágy kellene. Zala megyének több mint 300 ezer lakosa van, és a megyei kórházban nincsen onkológiai osztály. Zalában égetõen szükséges lenne e betegség szakszerû kezelésére.
Várom reagálását arra vonatkozóan: az egészségügyi kormányzat milyen anyagi feltételeket tud biztosítani, hogy egy 30 ágyas onkológiai osztály létesüljön a Zala megyei kórházban.
Miniszter Úr! Meggyõzõdésem, hogy sürgõsen lépni kell ebben az ügyben, mert a tragikus helyzet nem tûr halasztást. Rohamosan fogy a nemzet, nem lehet az egészségügyi kormányzat olyan rossz helyzetben, hogy a XX. század végén ne tehessen meg mindent azért, hogy ne legyünk világelsõk a daganatos betegségek okozta elhalálozásban. Kérdezem miniszter urat, mit kíván tenni (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) ennek a tragikus helyzetnek a megszüntetésére.
Kérem elfogadható válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)