DR. CZUCZI MIHÁLY (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Úgy gondolom - és ezzel tisztelt képviselõtársaim is biztos egyetértenek -, hogy az igazságszolgáltatás jövõjét megalapozó törvényjavaslatok tárgyalásának és jóváhagyásának szükségessége elengedhetetlen. Ennek szükségszerûségérõl, aktualitásáról értelmetlen lenne ma vitázni, mert a parlamenti pártok az egyeztetések során többször kifejtették álláspontjukat, és lényegében egyetértettek azzal, hogy erre a reformra szükség van. Ez a reform egy demokratikus államfejlõdés folyamata, mely mindenképpen az állampolgárok érdekeit is szolgálja.
(8.30)
Ugyanis egy korszerû, hatékonyabb igazságszolgáltatási szervezet jobban tudja az állampolgárok érdekeit érvényesíteni és szolgálni.
A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló T/4216. számú törvényjavaslat a bírósági szervezetet három szintre tagolja. Új elem az ítélõtáblák beiktatása. Mint azt már több képviselõtársam is megfogalmazta, lehet vitatkozni azon, hogy miért csak három ítélõtábla bevezetésére kerül sor és miért nem ötre, de azt nem lehet elvitatni, hogy ezzel a három ítélõtáblával is az általános körû helyi bíróságok leterheltségét enyhíti ez a törvényjavaslat. Ezzel az új elemmel nemcsak a bíróságok ítélkezése gyorsulhat, hanem a perek idõtartamának csökkenését is eredményezheti, s ezáltal az állampolgárok a bíróságok munkája iránti megítélése is javulni fog.
A törvényjavaslat elõkészítése során sok szó esett a munkaügyi bíróságok önállóságának esetleges megszüntetésérõl. Azt hiszem, ezt a dilemmát megnyugtató módon rendezi a törvényjavaslat, mert elsõfokú hatáskörrel rendelkezõ különbíróságként mûködnek a munkaügyi bíróságok.
Tisztelt Országgyûlés! Ennek az igazságszolgáltatási reformnak többek között igen fontos célja, hogy a társadalom közmegítélése igazságszolgáltatási téren elégedettséget tükrözzön. Jól tudjuk, hogy évek óta a jelenlegi megítélés nem mindig volt pozitív, hiszen a bíróságokhoz érkezõ ügyek gyors vagy lassú elintézése nemcsak a bírák számának növelésével érhetõ el, illetve lett volna javítható, hanem az elavult ügyviteli rendszer korszerû informatikai, számítástechnikai rendszerre való áttérésével.
A társadalmi elégedettség növelése érdekében e téren van még mit tenni, mert jól tudják az állampolgárok, hogy jelenleg bíróságainkon egy-egy ügymenetben több száz nyomtatvány használatos, ráadásul ezeknek a nyomtatványoknak a fajtája bíróságonként is eltérõ. Van olyan nyomtatvány, amelyet Budapesten elfogadnak, s van olyan nyomtatvány - ugyanarról a nyomtatványról van szó -, amelyet Jász- Nagykun-Szolnok megyében vagy esetleg Bács-Kiskun megyében nem fogadnak el.
A törvényjavaslat sarkalatos pontja a bíróságok igazgatása, az országos igazságszolgáltatási tanács. Errõl is több vélemény és több ellenvélemény látott napvilágot. Úgy gondolom, hogy Solt Pál legutóbbi nyilatkozatát figyelembe véve az országos igazságszolgáltatási tanács felállítása nem lesz alkotmánysértõ. Ez egy olyan reform, amely az igazságszolgáltatás függetlenségét fejleszti, amely által megszûnik az igazságügy-miniszter államigazgatási jogosítványa a bíróságok irányába.
A társadalmi közmegítélésben visszatükrözõdik az igazságszolgáltatás fõ tényezõjének, a bírónak a tevékenysége. Ha a bíró munkája gyors, szakszerû, akkor elõmenetelérõl, javadalmazásáról, valamint egyéb juttatásairól pozitív a társadalom döntõ többségének véleménye, megítélése. A bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat nagy hiányt pótol, és végre megnyugtatóan kívánja rendezni a bírók jogállását.
Az igaz, hogy a vitában, illetve a vélemények összegzése során felmerült az a kérdés, hogy a bírónak a törvényjavaslat alapján lehetõsége lesz arra, hogy 70 éves koráig lássa el feladatát, és sajnos, ismerve az ország férfi lakosságának átlagéletkorát, melybe beletartoznak a bírák is, nem biztos, hogy a 70 éves életkort kellett volna meghatározni a javaslatban, hanem a jelenlegi öregségi nyugdíjkorhatárt, mely férfiak esetében 62 év. Természetesen a nyugdíjkorhatárt meghaladóan a törvényjavaslat lehetõvé teszi - a bírói alkalmasságot figyelembe véve -, hogy ez után is dolgozhasson tovább az adott szakterületen.
Tisztelt Országgyûlés! Úgy gondolom, hogy a tárgyalt törvényjavaslat a magyar bírósági szervezet átalakítását szakmailag megalapozottan kívánja végrehajtani. Ez a reform azért is fontos, mert a bíróságoknak egyre bonyolultabb szakkérdéseket kell megtárgyalni, egyre bonyolultabb szakkérdéseket felszínre hozó speciális jogkérdéseket kell elbírálniuk. Ezt a munkát pedig csak egy átfogó rendszerrel, valamennyi bírósági szinten érvényesülõ szabályozással lehet megvalósítani. Ennek a szabályozásnak a megvalósítását az elõttünk álló törvényjavaslat magába foglalja. Úgy gondolom, én többször hivatkoztam az állampolgári megítélésre, az állampolgárok elégedettségére, ha ez a szakmailag megalapozott törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor ebben tükrözõdni fog az állampolgárok igénye, Bs majd - reméljük - a jövõben az elégedettsége is.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)