DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Felszólalásomban röviden szeretnék foglalkozni azzal, hogy a törvényjavaslat célja elérhetõ-e azokkal a jogintézményekkel, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. Másrészt szeretnék szólni néhány mondatot a bírói függetlenségrõl, azzal kapcsolatban, hogy a javasolt megoldás - nevezetesen az országos igazságszolgáltatási tanács felállítása - valóban a bírói függetlenség tökéletes megvalósítását szolgálja-e vagy sem. És ha még marad idõm a végén, a jogegységi határozatokhoz lenne néhány megjegyzésem.
Igen tisztelt Országgyûlés! Mitõl lesz gyorsabb, hatékonyabb és jobb a magyar igazságszolgáltatás, ha ezt a reformcsomagot az Országgyûlés elfogadja? Ezt a kérdéskört a Magyar Demokrata Fórum a múltkori ülésnapi felszólalásaiban megpróbálta már körüljárni, ha nagyon érintõlegesen is. Kénytelen vagyok ismét visszatérni erre a kérdésre, mert véleményem szerint a jogkövetõ, valamint a bíróságokhoz forduló állampolgárok szempontjából ennek a csomagnak ez az egyik legdöntõbb, leglényegesebb kérdése. Másrészt pedig, mint országgyûlési képviselõ felelõsséget kell éreznem a tekintetben, hogy súlyos, milliárdokat jelentõ költségvetési kihatások esetén döntésünkhöz rendelkezésre áll-e az összes információ vagy sem. Vannak-e megalapozott számítások, hogy a fórumrendszer átalakítása gyorsabbá, hatékonyabbá teszi az ítélkezést, vagyis az a ráfordított pénz, amit az ország erre a célra szánt, be fogja-e váltani a reményeket vagy sem.
Ez a kormányzat elõterjesztett már olyan eljárásjogi törvénymódosításokat, amelyektõl azt várták, hogy egyszerûsítik és gyorsabbá teszik az eljárásokat. Attól tartok, hogy ezek a remények nem teljesültek. Sem a polgári, sem a büntetõeljárás-jog korábbi módosítása nem eredményezett jelentõs, számszakilag is értékelhetõ javulást az ítélkezésben. Akkor most föl kell tennem a kérdést: azáltal, hogy egy újabb fórumot hozunk létre, méghozzá szakaszosan - ami megállapításom szerint egy tragédia - jobb lesz-e és gyorsabb lesz- e az ítélkezés? Attól tartok, hogy nem. Mert nem magában a fórumrendszer adja a megoldás kulcsát, hanem a szakképzett bírói kar megléte.
A javaslat e tekintetben megpróbál különféle eszközökkel javítani a jelenlegi helyzeten. A legfontosabb eszköz, amirõl idõnként - egy kicsit szemérmesen is - hallgatunk, a bírói fizetések "rendezése". Nem biztos, hogy ez önmagában jó megoldás. Én még emlékszem azokra az idõkre, amikor azt mondták, hogy kiemelkedõ fizetést kell adni a bankvezetõknek, az ipari vállalatok vezetõinek, mert akkor várható el tõlük teljesítmény. És mint a számvevõszéki bizottság tagja emlékszem azokra a számvevõszéki vizsgálatokra, amelyek sorra megállapították, hogy a kiemelkedõ fizetést kapó bankvezetõk súlyos, milliárdos veszteségeket okoztak a magyar államnak, hasonlóképpen a vállalati vezetõk. És a mai újságok közlik, hogy az ÁV Rt. kimagaslóan megfizetett vezetõi, dolgozói ellen vádirat benyújtására készül az ügyészség. Ebbõl azért megállapítható, hogy a fizetések emelése önmagában nem garancia arra, hogy színvonalas munkát fognak végezni.
Jó lett volna, ha a jogi oktatásról is esett volna néhány szó. Hogy azok a személyek, akik egyáltalán elvégzik a jogi egyetemet, milyen szintû oktatásban részesülnek, és azt követõen, milyen lehetõségeik vannak a tanulmányaik továbbfejlesztésére. Egészen biztos vagyok benne, hogy azáltal, hogy a kezdõ bírói alapfizetés 160 000 forint lesz, nem fog bekövetkezni önmagában, hogy a legjobb jogászok választják a bírói hivatást és a bírói pályát.
De föl kell tenni a kérdést a másik oldalról.
(12.00)
A bíróságok személyi kérdéseinek a rendezése, a bírói fizetés emelése a társadalomban nem vált-e ki ellenkezést, más társadalmi csoportok - amelyek úgy vélem, joggal mondhatják magukról, hogy társadalmilag igen hasznos tevékenységet végeznek - nem teszik-e föl a kérdést, hogy az õ fizetésükkel mi lesz. Amikor a magyar egészségügyben a fizetések nagyon alacsonyak - és itt most a hálapénzt nem kívánom említeni -, amikor a magyar oktatásügyben a fizetések igen alacsonyak, akkor talán nem szerencsés dolog minduntalan a bírói fizetések emelésérõl szólni és az ország gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyni.
Ahogy Áder képviselõtársam mondta, a fizetésemelés a magasabb beosztású bírók számára jelent egy komoly elõrelépést. 400-500 ezer forintos ítélõtáblai bírói fizetések, legfelsõbb bírósági fizetések lehetnek majd, ha bevezetésre kerül ez a rendszer. Ami azért már nem egy rossz fizetés. Ez egyfajta ösztökélést jelenthet a kezdõ bírók számára, hogy ha és amennyiben az elõrelépés fokozatai megtörténnek, akkor odajuthatnak. De ez azt is jelenti, hogy a helyi bíróságokon dolgozó, jól dolgozó bírók számára a helyi bíróságokon történõ maradásnak a feltételei nincsenek megteremtve. Ezzel a fizetési skálával arra ösztönözzük a helyi bíróságok bíróit, hogy minél hamarabb felkerüljenek megyei bíróságra, ítélõtáblára, Legfelsõbb Bíróságra, mert anyagilag ezek a különféle beosztási pótlékok teszik számukra vonzóvá a pályát. Ennek következtében a helyi bíróságokon továbbra is nagy valószínûséggel kezdõ bírók fognak megmaradni. Ez nem szerencsés, mert a bíró elsõfokon az ügynek sok szempontból teljhatalmú ura; a bizonyítási eljárás levezetésével, a felek kioktatásával sok esetben már ott eldõl az ügy, és nem is kerül másodfokra. Az igazságszolgáltatás tekintélye és kihatása az elsõfokú eljárások során a leglényegesebb. A közvetlenség elve az elsõfokú eljárásban érvényesül, kevésbé a másodfokú vagy a harmadfokú eljárásban. Meggondolandó álláspontom szerint, hogy a helyi bíróságok esetében nem kellene-e a nagy szakképzettséggel, szakmai tapasztalattal és múlttal rendelkezõ bírák megtartását anyagilag is vonzóvá tenni.
A fórumrendszer átalakításának egy kérdését az ügyfelek szempontjából okvetlenül meg kell említeni, és ez a költségek növekedése. Ha a megyei bíróságok kapnak meg több esetben elsõfokú jogkört, akkor az ügyfeleknek, a jogi képviselõknek az utazási költségei növekedni fognak. A táblák esetében még inkább. Ezt tényként lehet közölni a magyar állampolgárokkal, hogy a fórumrendszernek ez az átalakítása, ha beváltja a gyorsabb eljárásnak a reményeit, még akkor is azt fogja jelenteni, hogy anyagilag megterhelõbb lesz számukra az eljárás.
Igen tisztelt Országgyûlés! Az országos igazságszolgáltatási tanács esetében, úgy gondolom, úgy vélem, egy fügefalevél az, hogy a tanács tagjainak az összetétele megosztott. Többségében bírák vannak benne, bekerül a legfõbb ügyész úr, bekerül az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az igazságügy-miniszter, valamint két országgyûlési képviselõ. Õk egyébként idegen személyek ebben a testületben, mert aki megnézi, hogy a testületnek mi a jogköre, az egyszerûen fel kell hogy tegye magában a kérdést: mi köze van ehhez az ügyvédi kamara elnökének? Például a testület jogkörében az van, hogy közvetlenül irányítja a belsõ ellenõrzést és a bírósági fejezet felügyeleti, pénzügyi ellenõrzését: talán nem jó dolog, ha az ügyvédi kamarának az elnöke adott esetben betekinthet a pénzügyi ellenõrzésbe. Ellátja a központi oktatási feladatokat: egy országgyûlési képviselõ, aki a költségvetési bizottság tagja, ugyan hogyan fog hozzászólni ehhez a kérdéshez? De az OIT-nek a tagjai rendelkeznek majd olyan felkészültséggel, hogy költségvetési ügyekben meg tudjanak ítélni bizonyos dolgokat? Egészen biztos, hogy nem.
Ez a testület az elõterjesztéseket valójában a hivatal elõterjesztései alapján fogja eldönteni, nagy valószínûséggel a többségben levõ bíráknak a véleménye alapján. Ha már úgy hozza létre az Országgyûlés ezt a testületet, hogy az abszolút többséget a bírák számára biztosítja, akkor nagyon kicsi a valószínûsége, hogy bármiféle észrevétel vagy ellenvélemény hatályosulni tudna ebben a testületben. Egészen biztos, hogy ez nem a függetlenséget fogja megteremteni, hanem - és az ügyvédi kamara elnökénél ez óhatatlanul is elõtérbe kerül - egyfajta befolyásolási lehetõségre is fórumot kíván biztosítani. Másrészt azzal a megoldással, hogy a Legfelsõbb Bíróságnak az igazgatási ellenõrzése nem kerül az OIT hatáskörébe, a bírói függetlenségnek a sérelmét akkor fölvethetik a megyei bíróságok, az ítélõtáblák, a helyi bíróságok is, hogy õk mennyivel kisebb szintû bíróságok adott ítélkezési szempontból, a bírói függetlenség szempontjából, mint a Legfelsõbb Bíróság.
Igen tisztelt Országgyûlés! Egyetlenegy mondat még az úgynevezett jogegységi határozattal kapcsolatban. Számomra megnõtt veszélye annak, hogy ez a megoldás az esetjogi rendszert fogja bevezetni a magyar jogrendszerbe, a precedensjogot teremti meg, kontroll nélkül. Az Országgyûlés jogot alkot, a bíróságok jogot alkalmaznak. Abban az esetben, ha a jogegységi határozat bevezetésre kerül, meg kell teremteni azt a lehetõséget, hogy a bíróság jogalkotói tevékenységet ne folytathasson. Az esetjog alapján pedig, ha rossz döntés született bármilyen fórumon, akkor a jogegységi határozat felekre kiterjedõ hatályának oly módon való szabályozása, hogy büntetõeljárás esetében lehet visszaható hatály, polgári eljárás esetében nem, nagyon kétséges. Azért kétséges, mert ha egy kisebb súlyú bûncselekmény esetén, ahol felfüggesztett pénzbüntetésre ítélték a vádlottat, az esetjognak lesz visszaható hatálya, és utóbb föl kell menteni az illetõt, viszont egy több millió forintos polgári ügyben nem lesz visszaható hatály, és tudomásul kell venni mindenkinek, hogy több millió forintos ügyben rossz döntés született; az azt hiszem, nagyon rossz kihatással lesz ez a közvélemény számára.
Köszönöm szépen megtisztelõ figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)