DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Mivel Kutrucz Katalin képviselõtársam a részletekbe is bele kívánt bocsátkozni, azzal az elvi fenntartással, amit õ is hangoztatott, hogy magát a konstrukciót nem tudjuk elfogadni, ezért nem is nagyon tudunk módosító indítványokkal mit kezdeni, de szeretnénk felhívni a figyelmet - elsõsorban a jelen lévõ miniszter úr figyelmét -, hogy vajon arról van-e szó, amit az expozéjában elõadott.
Nevezetesen: egységesül-e most a bírói szervezet - élén a Legfelsõbb Bírósággal - ebben az új felállásban, az új szervezeti törvény alapján? Én úgy látom, hogy nem; vagy vannak egyenlõbbek az egységes bírói szervezeten belül - már ami a személyzeti dolgokat illeti. Vajon mi az oka, ha nem így van, mi lenne az oka annak, hogy ez a csúcsszervezet, az országos igazságszolgáltatási tanács - amelyet egyébként hivatalból a Legfelsõbb Bíróság elnöke elnököl - vajon miért nem gyakorol tényleges személyzeti és döntési jogosítványt a Legfelsõbb Bíróság tekintetében? Mivel nem gyakorol! Ez az egyetlen olyan bírói fórum, ahol erre sem a kollégiumvezetõ, sem az általános pályázati rendszerben betöltendõ és az OIT által javasolt kinevezési jogkörbe tartozó hasonló táblabírósági, megyei bírósági és helyi bírósági vezetõi pozíciókat egyébként gyakorló szervezet nem jogosult. Tehát a Legfelsõbb Bíróság tekintetében továbbra is a jelenlegi alkotmányos különállásból adódó helyzet konzerválódik, hogy a Legfelsõbb Bíróság elnöke újabb pozícióhalmozásként vagy - megtartásként gyakorolja a teljes jogkört a kollégiumvezetõ kinevezése tekintetében.
Azt hiszem, az már tényleg csak egy nem jogállamhoz méltó része a törvényjavaslatnak, hogy a Legfelsõbb Bíróság elnöke személyére a leköszönõ Legfelsõbb Bíróság elnöke által vezetett országos igazságszolgáltatási tanács tesz majd javaslatot. A múltkor sikerült már érzékeltetnem: ez olyan, minthogyha a hivatalból leköszönõ kormány elnöke vezetésével ülésezõ kormány javaslatot tenne a választóknak egy új kormány összeállítására. Lehet, hogy egyébként nem fogadják el, de körülbelül hasonló lenne, és nagyon nehéz érveket találni, hogy milyen alapon tesz az a testület, amelyet az illetõ pozícióban lévõ elnök elnököl, az egyébként jogosult, nem tudom, mikor összeülõ Országgyûlésnek - az idõpontokat illetõen nyilván nehéz most ezt elképzelni, hogy hogyan történik - a döntését megelõzõen személyi javaslatot. Úgy érzem, tisztelt Országgyûlés, hogy - részben egyetértve Kutrucz Katalinnal, aki a színvonalat illetõen dicsérõen szólt a koncepcióját tekintve el nem fogadható törvényekrõl is -, vannak problémák, mert a színvonal és a szándék ilyen vehemens elõtérbe helyezésével egyre inkább az a képviselõ vagy más figyelmes olvasó benyomása, hogy bizony, ez a tervezet nem nagyon a kormányzati hivatalokban készült. E tervezetnek - még egyszer mondom - rendkívül magas színvonalú támogatója és pártfogója volt az elmúlt ülésszakon Solt Pál, a Legfelsõbb Bíróság elnöke. Meg tudom érteni, tisztelt Országgyûlés, hogy miért pártolja ennyire a Legfelsõbb Bíróság elnöke azt a törvényjavaslatot, ahol például - példátlanul - a Legfelsõbb Bíróság kollégiumvezetõjével kapcsolatban nem illeti majd meg ezt a csúcsszervezetet, grémiumot, testületet a döntési jogkör. Semmilyen jogkör nem illeti meg! A Legfelsõbb Bíróság megint kívül marad - a tényleges, az érdemi személyi kérdéseket illetõen - az egyébként egységesnek hirdetett bírói szervezetbõl. Nem jól van ez így, szeretném felhívni azok figyelmét, akik egyébként az ügyet egészében és nagyobb részleteiben támogatják, hogy legalább ezeket a - azt hiszem, hogy a törvény szándékával sem összeegyeztethetõ - részeket szíveskedjenek korrigálni; annak fenntartásával, hogy nem látjuk értelmét ennek a testületnek.
Köszönöm.