FEKETE GYÖRGY (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselõtársaim! Örömmel nyugtázom - ami eléggé szokatlan dolog - Schiffer János felszólalását, mert bizottsági elõterjesztése annak bizonysága, hogy a kulturális bizottságban fél éve, háromnegyed éve meglehetõsen konszenzusos alapon születnek a döntések. Olyan konstruktív ellenzéki magatartás tapasztalható 2-3 törvény esetében, amelyet - nyugodtan elmondhatjuk - konstruktív kormánypárti magatartás váltott és hívott ki. Ebben a tekintetében Horn Gyula miniszterelnök úrnak mélyen nem volt igaza a nemrég tett felszólalásában.
Mi, kereszténydemokraták azok között voltunk, akik minden olyan törvényt végig támogattunk, amely a média dolgában, a tisztességes közszolgálat dolgában megszületett; így nagyon örültünk a hírügynökségi törvénynek, és a bizottsági munkában is aktívan részt vettünk. Most azonban a Kereszténydemokrata Néppártnak jelezni kell, hogy ez a határozati javaslat és ennek megszavazása és bevezetése ilyen módon, ahogy most van, jelentõsebb korrekciók nélkül, ugyanazt a helyzetet fogja elõidézni, amiben kisebb mértékben az Országos Rádió és Televízió Tanács, de döntõ részben a Magyar Televízió van.
Miért? Mert most ennek a részvénytársaságnak a megalapítása is eleve görgetett adósságokkal és terhekkel indul; és ha ebben a tekintetben van rossz módszer, ez rossz módszer, ha van rossz hagyomány, ez rossz hagyomány. Az elõterjesztés lényegében e kérdésben csak két részben intézkedik. Intézkedik elõször a státuszváltozásból adódó 42 millió forint többlet-elõirányzat dolgában, intézkedik a valutaintézmények külföldi tudósítókat érintõ szja- és tb- kötelezettségének fedezésérõl, valamint 12 millió forint erejéig a korkedvezményes nyugdíjak egyösszegû befizetésérõl. Intézkedik másodszor úgy, hogy céltartalékból kívánja fedezni az erre vonatkozó, '96-ban született törvény késõbbi módosításával a további létszámcsökkentés végrehajtását 112 millió forint biztosításával. Ezek, gondolom, helyes intézkedések.
Igen ám, de az MTI elõterjesztette az átalakulással közvetlenül összefüggõ, illetve a költségvetés rendszerébõl való kiválása miatt felmerülõ pénzigényét, és azok hiányait is, amit az eddigi mûködés alulfinanszírozásából szenvedett el folyamatosan mind a mai napig. Ezeket a Pénzügyminisztérium javaslata alapján a kormányhatározat több elemében rendszeresen figyelmen kívül hagyta, vagy megoldásukat az új elnök hivatalba lépése utánra halasztja el. Evvel a gesztussal újabb bizonytalansági tényezõk kerülnek a zavartalan mûködés rendszerébe.
Sorrendben ezek a következõk - és kihagyok minden olyan megállapítást, aminek tekintetében Molnár Péterrel egyetértek és elvi természetû. Az induló részvénytársaság készpénztõke-szükségletét a kormány az MTI '97. évi költségvetésének második félévére esedékes részébõl elõrehozott 250 millió forinttal teremti meg. Ebbõl adódóan az év végére ugyanilyen összegû vagyoncsökkenés keletkezik, és nem használható fel forgótõkeként.
A kormányhatározat nem rendelkezik azoknak a többletkiadásoknak a fedezésérõl sem, amelyek a közeljövõben felállítandó felügyelõbizottság és könyvvizsgáló mûködtetéséhez szükségesek, természetesen még ebben az 1997-es esztendõben. Minden egyéb, itt nem említett kérdést a hivatalba lépését követõ 30 napon belül az új elnök által benyújtandó pénzügyi gazdasági terv elbírálásától tesz függõvé, s azt az 1997. év végére, sõt némelyeket 1998-ra halasztja el.
Eközben egy szó sem esik az amortizációs - legalább az egyszeri eszközpótlás mértékét elérõ - támogatás megadásáról, és továbbra is nyitott a 297 millió forint tb-járuléknak és a körülbelül 140 millió forint késedelmi pótléknak mint kötelezettségnek a kérdése.
Fontos még, hogy ha az Országgyûlés határozatával megalakítja a részvénytársaságot, annak kihirdetése 1997. július 1. napjára essen, mert ez az alapítás dátuma, egyben a társasági mûködés kezdõ hónapja is. Lényeges, hogy a kötelezõen elõírt költségvetési beszámoló is így egy teljes fél évet öleljen fel, s a vagyonmérlegbe a vagyonváltozás egyértelmûen legyen eszerint átvezethetõ.
A határozatban szereplõ 187,8 millió forint adó törlése csupán formai kérdés, mert erre nézve a 2376/1995. (XII. 1.) Korm. határozat már rendelkezett.
A kereszténydemokraták ismételten leszögezik, hogy egy Országgyûlés által alapított részvénytársaság az eddigi összes rossz tapasztalatok korrekciójaként jöhetne ma már csak létre, vagyis az Országgyûlésnek köteleznie kellene a kormányt a költségvetési tartalék igénybevételére. Ha ez nem lehetséges, akkor a tehermentes részvénytársaság-alakításához a költségvetést szükséges módosítani. Csak egyet nem szabad elkövetni a kormánynak: összekötött kezekkel és lábakkal, az egyenlõ esély látszatával küldeni hosszú távú versenyre az új rt.-t azokkal, akik régen edzésben vannak, és akiknek erõnlétét kalóriadús táplálékkal fokozzák ismerõs és ismeretlen hírügynökségi gasztronómusok.
Némileg részletesebb a pénzügyi kérdésekben azért voltam, hogy a jelzett kulturális bizottsági ülésen szerdán a hibák közül minél többet kiparírozni tudjunk, és minél több olyan ajánlattal legyünk az elõterjesztõ felé, amelyek végleges megoldása a törvény igenlését, illetve a határozat igenlését idézheti elõ a mi frakciónkban.
Köszönöm szépen. (Taps.)