DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója (Hangosítással.): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A kormány törvényjavaslatot nyújtott be az alkalmi munkavégzés szabályozására. Kérdés, miért szükséges ez a szabályozás. A gazdasági átalakulás a foglalkoztatás alapvetõ átalakulását hozta magával az elmúlt években. Nem csupán a foglakoztatás színvonalában, ágazati és területi szerkezetében következtek be alapvetõ, közismert változások, hanem egyéb jellemzõiben is.
Korábban meghatározó, csaknem kizárólagos volt a munkavállalóknak a munkaadó telephelyén, megszakítás nélkül, teljes munkaidõben való foglalkoztatása. Ennek bázisát a nagyvállalatok jelentették, amelyek ugyanakkor kevéssé voltak érzékenyek arra, hogy munkaerejüket mennyiben használják ki. A gazdasági átalakulással, a magánszemély és kisvállalkozó munkáltatók százezres nagyságrendû megjelenésével hazánkban - hasonlóan más európai országokhoz - egyre jelentõsebbé vált az úgynevezett atipikus, tehát nem tipikus foglalkoztatás, amelynek egyik jellemzõ megjelenési formája az alkalmi munka. Hosszabb idõ óta meglévõ, megalapozott és jogos munkavállalói, munkaadói, de mondhatni, társadalmi igény, hogy kerüljön sor az alkalmi munkavégzés jogi szabályozására. A benyújtott törvényjavaslat ebben az irányban teszi meg az elsõ, ha úgy tetszik, úttörõnek tekinthetõ lépést.
Tisztelt Országgyûlés! A jogi szabályozás, így a munkajogi szabályozás akkor töltheti be funkcióját, ha nyomon követi az élet, adott esetben a foglalkoztatás változó realitásait. Ha ezt megteszi, módja van a realitások megfelelõ alakítására. Ha ezt elmulasztja, az élet elmegy mellette. Ha ma az egyre növekvõ jelentõségû alkalmi munka számára a jogi szabályozás megfelelõ törvényi kereteket teremt, esélyünk van arra, hogy ezt a típusú munkavégzést megtartsuk a törvények keretei között, illetve ahol ma illegális formában valósul meg, betereljük a törvény keretei közé. Ennek elmulasztása esetén viszont azzal kellene számolnunk, hogy az illegális, a feketefoglalkoztatás egyik válfaját hagyjuk bõvülni, terebélyesedni. A benyújtott törvényjavaslat célja tehát az alkalmi munkavállalás fehéren tartása, kifehérítése, azaz legális munkahelyek megõrzése, számuk növelése.
A kormány foglalkoztatáspolitikája már korábban számot vetett a rövid idejû, alkalmi munkavégzés szélesedõ gyakorlatával, és ebbõl kiindulva eddig is fontos törekvése volt annak elõmozdítása, hogy a munkanélküliek elfogadják a rövid idõtartamú munkalehetõségeket is, ezáltal munkatapasztalatot szerezzenek, megtörjék a tartós munkanélküliség idõszakát. Ennek érdekében kezdeményezte a kormány a munkanélküli-járadék, majd a munkanélküliek jövedelempótló támogatása szüneteltetésének bevezetését a rövid idejû munkavégzés esetére.
Az a szabályozás pedig, miszerint a munkanélküliek jövedelempótló támogatása lejártát követõen 180 napos biztosítási idõ összegyûjtésével lehet ismét jogosultságot szerezni a munkanélküli- járadékra, szintén abban teszi érdekeltté a munkanélkülieket, hogy az alkalmi jellegû munkavállalást is legalizálják. A legalizálási törekvés azonban nem mindig találkozott a munkáltatók szándékával. Ennek egyik oka a közterhek magas mértéke, másik oka pedig az, hogy az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásához is rengeteg adminisztrációs teher kötõdik. Az önök elõtt lévõ törvényjavaslat egyik küldetése a legális alkalmi munkavégzéssel szemben eddig megnyilvánuló munkaadói ellenérdekeltség mérséklése, illetve leküzdése, mégpedig az adminisztrációs terhek csökkentésével.
Tisztelt Országgyûlés! A benyújtott törvényjavaslat az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkenti, és lehetõvé teszi, hogy azok a magánszemély munkáltatók, akik általában nem rendelkeznek széles körû társadalombiztosítási, adózási ismerettel, egyszerû technikával - egy úgynevezett közteherjegy beragasztásával - eleget tudjanak tenni szinte valamennyi közteher- fizetési kötelezettségüknek.
A javasolt rendszer ugyanakkor kedvezõ a munkavállalók részére is. Õk az alkalmi munkavállalói könyv kiváltásával összegyûjthetik azokat a biztosítási idõtartamokat, amelyeket alkalmi munkával teljesítenek. Így könnyebben szerezhetnek jogosultságot nyugdíjra, munkanélküli- ellátásra, egészségügyi szolgáltatásokra.
A kormánynak az a célja, hogy minél több munkavállalónak legyen legális és biztos, hosszabb távon is tartós és megszakítás nélküli foglalkoztatást nyújtó munkája. Emellett - hangsúlyozom: emellett - támogatja a legális, rövid idejû foglalkoztatást biztosító munkavégzést, de ez utóbbit nem tartja és tarthatja egyenértékûnek az elõbbivel.
Az alkalmi munkavégzés szabályozásánál ezért is kell kínosan ügyelnünk azon veszély elkerülésére, hogy az alkalmi munkavégzés kisebb adminisztrációs terhei olyan érdekeltséget és gyakorlatot eredményezzenek, amely a tartós és megszakítás nélküli foglalkozást nyújtó munkaköröket is "alkalmi" munkává alakítja át. A kormány tudatában van e veszélynek, és erre a szakszervezetek is felhívták a figyelmet. Az alkalmi munkavállalás elõsegítése tehát nem járhat együtt azzal, hogy tartós munkaviszonyt is alkalmi foglalkoztatássá alakítsanak át. Ezért a törvényjavaslat korlátozza az egy munkáltató által, ugyanazzal a munkavállalóval kötött alkalmi munkaviszony idõtartamát. A munkavállaló egy naptári évben összesen több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszonyban.
Tisztelt Ház! Az alkalmi munkavállalói könyvet minden magyar munkavállaló igényelheti, és kaphatnak ilyet a hazánkban tanuló külföldi diákok is.
A törvényjavaslat szerint a munkaadók soraiban a magánszemély munkáltatók - így a mezõgazdasági õstermelõk is - élhetnek az egyszerûsített közteher-befizetés lehetõségével. A munkáltatói érdekképviseletek - jogosan - e kör kiterjesztését szorgalmazták, nevezetesen azt, hogy az alkalmi foglalkoztatás lehetõségével az egyéni vállalkozók is élhessenek.
A kormány 1997. szeptember 1-jétõl - a törvény javasolt hatálybalépési idõpontjától - nem látja lehetségesnek a munkáltatói kör bõvítését, mivel ez a számviteli szabályok jelentõs megváltoztatását teszi szükségessé. Keressük azonban annak lehetõségét, hogy 1998. január 1-tõl kezdõdõen kiszélesítsük a munkáltatói kört.
Az alkalmi munkavállalói könyv és a kapcsolódó szabályozás bevezetésétõl nem várható máról holnapra az alkalmi foglalkoztatás teljes körû legalizálása. Ugyanakkor azok a jó szándékú munkáltatók, akiket a közterhek befizetésétõl annak bonyolultsága rettentett el, most könnyen eleget tehetnek minden kötelezettségüknek.
A munkavállalók közül elsõsorban a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülõk lesznek érdekeltek az alkalmi munkavállalói könyv használatában, hiszen ezzel könnyebben összegyûjthetik a munkanélküli-járadékra jogosító 180 napos biztosítási idõt. Emellett a diákfoglalkoztatás legalizálásában is fontos szerephez juthat az alkalmi munkavállalás egyszerûsített szabályozása.
Összességében arra számítunk, hogy a 1997-es kísérleti hónapokat követõen több tízezer ember váltja majd ki az alkalmi munkavállalói könyvet, és a közteherjeggyel lerótt befizetések milliárdos nagyságrendet érnek el.
(19.20)
A törvényjavaslat igazi hasznát mégsem a milliárdos bevételben látom, hanem abban, hogy a kormány feketegazdaság-ellenes intézkedéseinek sorába illeszkedve a javasolt rendszer is hozzájárul a foglalkoztatás jogszerûségének növeléséhez.
Mindennek alapján kérem, hogy a tisztelt Országgyûlés támogassa a benyújtott törvényjavaslatot.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)