DR. SOÓS GYÕZÕ, a költségvetési és pénzügyi bizottság elõadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, az úgynevezett médiatörvény rendelkezése alapján jött létre, azzal az alapvetõ céllal, hogy segítse a szólásszabadság érvényesülését, figyelemmel kísérje a sajtószabadság alkotmányos elveinek betartását, és errõl rendszeres idõközönként tájékoztatást adjon az Országgyûlésnek.
A törvény szerint az ORTT feladata, hogy védje a mûsorszolgáltatók függetlenségét, és tevékenységével segítse a tájékoztatási monopóliumok lebontását, illetve megakadályozza újabbak létrejöttét. A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény - amelyet az ismert és sok évig tartó elõkészületek után 1995. december 21-én fogadott el az Országgyûlés - alapvetõ céljai közé tartozik ugyanis, hogy megtörje az állami televíziók és a rádió monopóliumát a tájékoztatásban, és más független mûsorszolgáltatók piacra segítése által kialakítsa az úgynevezett duális médiarendszert, ezáltal is gyengítve a mindenkori kormány lehetõségeit a média befolyásolására.
A duális médiarendszer, amely alapvetõen a közszolgálati és a kereskedelmi alapon mûködõ médiumok egymásmellettiségét jelenti, nem új keletû találmány; évtizedek óta hozzátartozik a nagyhagyományú társadalmi, politikai kultúrák rendszeréhez. Hasznossága két alapvetõ okból is vitathatatlan. Egyrészt a tájékoztatás pluralizmusa által arányos és hírértékének megfelelõ jelenlétet biztosít a nyilvánosság elõtt a többi között a politika intézményrendszerének és szereplõinek, elsõsorban persze abból a szempontból nézve és kezelve a történéseket, hogy mi szolgálja legjobban a nézõ, a hallgató érdekeit; egészen pontosan, hogy mit vár a médiumoktól a befogadó - úgy is mondhatnánk, a fogyasztó. Annál is fontosabb ez a megközelítési mód, mert a duális médiarendszer - és ez a második alapvetõ ok hasznosságát tekintve - versenyt is jelent az egyes médiumok között. A verseny döntõbírája pedig a közönség, a nézõ és a hallgató, értékítéletével, választásával minõsíti a média szakmai munkáját, és egyben a piaci verseny eredményét is eldönti. Piaci versenyrõl kell beszélni, mert a média alapvetõen üzlet, az információrobbanás korában, ahogy mondani szokták, a jövõ évszázad legígéretesebb üzlete. Akkor tehát, ha lehet, még nagyobb figyelemmel kell kísérni mûködését, különösen olyan politikai, társadalmi, gazdasági közegben, mint az átalakuló Magyarországé.
Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény még nem a következõ évszázad médiatörvénye; inkább adott társadalmi, politikai és gazdasági viszonyok közepette lehetséges kompromisszumok összessége. Vitathatatlan pozitívuma azonban, hogy az általa vázolt médiarendszer tartalmazza azon elemeket, amelyek hosszú távon letéteményesei lehetnek egy modern, minden tekintetben megfelelõ és elfogadott médiastruktúra mûködésének.
Ennek a rendszernek egyik igen fontos eleme az Országos Rádió és Televízió Testület. Az ORTT alapvetõ feladata, hogy koordinálja és irányítsa a magyarországi médiaátalakulást; a törvény keretei között szabályozza és felügyelje a kereskedelmi médiumok, valamint a helyi és regionális televíziók és rádiók mûködését; a mûsorfigyelõ, értékelõ és elemzõ rendszer, az úgynevezett monitoring szolgálat felállításával figyelje a médiumok mûködését szabályozó törvények betartását; panaszbizottsága által biztosítson fórumot a köz és az állampolgár felszólamlásainak a képernyõkre és a hangszórokba kerülõ produktumokkal kapcsolatban, természetesen tekintet nélkül arra, hogy közszolgálati vagy kereskedelmi médium mûsorszolgáltatásáról van-e szó.
Ahhoz, hogy az ORTT törvényben rögzített feladatait maradéktalanul el tudja látni, megfelelõ infrastruktúrára, képzett, lojális és a köz érdekében elkötelezett szakembergárdára van szüksége. Ehhez pedig megfelelõ pénzügyi forrás szükséges. A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény errõl megnyugtatóan rendelkezik.
A 32. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy az ORTT költségvetését a testület javaslata alapján az Országgyûlés költségvetési ügyekben hatáskörrel rendelkezõ bizottságának elõterjesztésére az Országgyûlés önálló törvényben hagyja jóvá. A most benyújtott, az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslat ennek a kötelezettségének tesz eleget.
A költségvetési és pénzügyi bizottság felhívására az Országos Rádió és Televízió Testület 1996 novemberében benyújtotta az 1997. pénzügyi évre vonatkozó költségvetési igényét. Eszerint az ORTT a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény 84. § (2) és (3) bekezdésére hivatkozva igényt tart a mindenkori üzemben tartási díjból a saját maga kezelésében mûködõ Mûsorszolgáltatási Alapba befolyt bevétel 1 százalékára, amely idén várhatóan 184 millió forint lesz.
(23.10)
Ezenkívül igény tart az alapba egyéb címen beérkezõ bevételekbõl az üzembentartási díj arányában további 3 százalék kiegészítõ forrásra. Ez újabb 552 millió forintot jelentene számára.
A költségvetési és pénzügyi bizottság 1996 novembere óta folytatott egyeztetéseket az ORTT-vel az 1997. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatról. A bizottság az elmúlt körülbelül fél év alatt több esetben kérte, hogy a megfelelõ mérlegelés érdekében a testület szolgáltasson részletes adatokat az 1996. évi gazdálkodásáról. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kérés csak és kizárólag az ORTT mint az Országgyûlés által létrehozott, a költségvetési intézményekre vonatkozó elõírások szerint gazdálkodó köztestület pénzügyi beszámolóját igényelte, semmilyen vonatkozásban nem sértve ezzel a médiatörvény elõírásai szerinti médiafianszírozási autonómiát. A pénzügyi elõzményekre vonatkozó információk híján ugyanis a bizottság nem tudta volna kellõen mérlegelni az ORTT igényei és a feltétlenül szükséges összeg realitását. Márpedig a költségvetési és pénzügyi bizottság a törvényjavaslat elõterjesztõjeként felelõs azért, hogy akár közpénzekbõl, akár a médiarendszer egyes szereplõinek befizetéseibõl származzék is a forrás, azt egy köztestület - az ORTT - saját mûködésének keretében milyen célra fordítja. Ezt a felelõsséget a bizottságnak a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény hatályából következõen is vállalnia kell.
Hosszas egyeztetés után a bizottság 1997. május 5-én kapott az ORTT- tõl olyan bázisadatokat, amelyek alapul szolgálhattak ahhoz, hogy a költségvetési törvényjavaslatot a jelenlegi formájában benyújthatta a tisztelt Országgyûlésnek. Eszerint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996-ban a megalakulását, a március 1-jét követõ háromnegyed évben összesen 850 millió forint összegbõl gazdálkodhatott. Ebbõl 630 millió forintot mûködése körében fel is használt.
Áttekintve a gazdálkodásról a bizottság rendelkezésére bocsátott számadatokat, megállapítható, hogy az elmúlt pénzügyi évben megfelelõ források révén lehetõsége volt az ORTT-nek a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényben rögzített feladatai teljesítéséhez szükséges alapvetõ személyi és infrastrukturális feltételek megteremtésére. Így indokoltnak tekinthetõ a hasonló közhivatalok éves mûködési költségeinél jóval magasabb költségkeret felhasználása az ORTT-nél 1996-ban; azzal a kiegészítéssel természetesen, hogy ez csak mûködésének megkezdésekor, az elsõ évben jelentkezõ és indokolt költségkeret.
Sajnálatos, hogy - mint az Országgyûlésnek az ORTT által benyújtott 1996. évi tevékenységérõl szóló beszámoló is tartalmazza - a testületnek nem sikerült a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvénybõl következõ alapvetõ feladatainak egy részét teljesítenie, ezért ezek teljesítése áthúzódik az 1997. évre. Pénzügyi tekintetben azonban ez nem okozhat problémát az ORTT mûködésében, mert az 1996-os pénzügyi évet jelentõs maradvánnyal, 215 millió 446 ezer forinttal zárta. Így elegendõ forrás állhat rendelkezésére az elmúlt évbõl áthúzódó feladatok teljesítésének finanszírozására.
Tisztelt Országgyûlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben elõírtaknak megfelelõen az üzembentartási díj éves bevételének 1 százalékát, valamint az üzembentartási díj bevételének arányában a Mûsorszolgáltatási Alapba minden más jogcímen befolyó bevételbõl 0,5 százalékot, összesen 276 millió forintot javasol az ORTT 1997. évi költségvetését tartalmazó törvényben elfogadni. Ez az összeg, valamint a testület 1996. évi költségvetésének maradványa 215 millió 446 ezer forint, mindösszesen tehát 491 millió 446 ezer forint, elegendõ bevételi forrásul szolgálhat az ORTT 1997. évi mûködéséhez. Mint a törvényjavaslat mellékletébõl kiderül, a fenti összeg úgy a köztisztviselõi törvény hatályából következõ személyi juttatások és azok munkaadókat terhelõ járulékainak kifizetésére, mind pedig a dologi kiadások, a napi mûködés finanszírozására elegendõnek bizonyul. Az üzembentartási díj fél százalékkal történõ emelése fedezetet nyújt a legsürgetõbb, már megkezdett beruházások megvalósítására is. A tervezett 10 millió forint költségvetési tartalék szükség szerint fedezetet nyújthat a be nem érkezõ üzembentartási díjak pótlására.
Tisztelt Országgyûlés! Az Országos Rádió és Televízió Testület alig másfél éves mûködése során megtette az elsõ, nem könnyû lépéseket a duális médiarendszer kialakítására, amikor kiírta a két országos televíziócsatorna koncesszióba adásának pályázati feltételrendszerét, illetve a napokban megjelenteti két országos rádiófrekvencia mûsorszolgáltatási jogosultságának pályázatát. Ígérete szerint még a nyár folyamán gondoskodik a helyi és regionális rádiók és televíziók mûsorszolgáltatási engedélyeinek kiadásáról. Mindez azért is fontos, mert e feladatok és kötelezettségek teljesítésével az ORTT jelentõs bevételt is biztosít a média immár zárt finanszírozási rendszerének. Ez a bevétel ebben az évben összességében akár a 10 milliárd forintot is elérheti. A Mûsorszolgáltatási Alap tehát, amely központi szereplõje az új médiafinanszírozási rendszernek, olyan bevételekhez juthat, amelyek azután részben a médiatörvény elõírásaiból következõen, részben az ORTT saját hatáskörû döntése nyomán jelentõs forrást biztosítanak a közszolgálati médiumok, valamint valamennyi, Magyarországon közszolgálati mûsort is készítõ szolgáltató számára.
E törvényjavaslat elõkészítése idején ez a forrás még nem állt rendelkezésre. Így bár a költségvetési és pénzügyi bizottság belátta, hogy mûködése és törvényes feladatai ellátása során az év folyamán még felmerülhetnek az ORTT-nél újabb szükséges kiadások, jelenleg nem vállalhatta magasabb költségkeret rögzítését, még akkor sem, ha az ez alkalommal nem a központi költségvetést terhelné, hanem a médián belül teremtõdne meg a forrása. A probléma itt a feltételes mód. Ugyanis abban az esetben, ha mégsem sikerül a Mûsorszolgáltatási Alap tervezett forrásait megteremteni, elõfordulhat, hogy éppen az állami költségvetésnek kell az általános tartaléka terhére vagy pedig pótköltségvetéssel biztosítani a hiányzó forrást. Egyelõre tehát nem marad más, mint addig nyújtózkodni, ameddig a média, az ORTT takarója ér. A költségvetési bizottság egyebekben nyitott további egyeztetésekre is.
Köszönöm szépen. (Taps.)