VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Pártja kongresszusára készülõdve a múlt héten miniszterelnök úr interjút adott az egyik országos napilapnak. Ebben miniszterelnök úr a következõket mondta: "A munka javítására a kormányzati ciklus befejezése táján sok mindent végig kell gondolni. Meggyõzõdésem, hogy nagy hiba volt megszüntetni az egykori tervhivatalt anélkül, hogy gondoskodtak volna egyfajta szûkebb tervezési intézet vagy csoport létrehozásáról."
Tisztelt képviselõtársaim talán már meg sem lepõdnek miniszterelnök úrnak ezekben a hagyományos kategóriákban való gondolkodásán - a múltkor éppen a filozófusok számát sokallta. Most azonban úgy véljük, hogy többrõl van szó, hiszen az idézett cikkrészlet így fejezõdik be: "Medgyessy pénzügyminiszter úrral teljesen egyetértünk a tekintetben, hogy ilyen intézményre szükség van."
Tisztelt Képviselõtársaim! Mielõtt az ötlet megalapozottságáról szólnék, úgy hiszem, nem felesleges röviden felidézni az egykori hivatal szerepét. Az Országos Tervhivatalt az 1947. évi XVII. törvény hozta létre. Mintául - nem is tagadva - az akkori Szovjetunió állami tervezésének központi szerve, az Állami Tervbizottság szolgált.
Mi volt e hivatal feladata? Ehhez érdemes fellapoznunk a hetvenes- nyolcvanas évek közgazdasági lexikonját, ahol a "tervgazdálkodás" és a "Testvériség gázvezeték" címszavak között találjuk a "tervhivatal"-t. Idézem a lexikon meghatározását: "Az Országos Tervhivatal feladata a távlati és az operatív népgazdasági tervjavaslatok kidolgozása és a népgazdasági terv végrehajtásának ellenõrzése. Kidolgozza a népgazdasági terv fõ arányaira vonatkozó irányelveket, felülvizsgálja a tervezõ hatóságok tervjavaslatait, elkészíti és a kormány elé terjeszti egységes javaslatát. Hazánkban az Országos Tervhivatal fogja össze, vezeti és irányítja az országon belül folyó tervmunkát a párt és a kormány célkitûzése alapján. Minden minisztérium, valamennyi vállalat és intézmény rendelkezik a szükséges tervezési apparátussal. Kétféle tervet készítenek: távlati, perspektivikus terveket és operatív, fõként éves terveket. A tervhivatal központilag gazdálkodik a legfontosabb termékekkel, ellenõrzi és elemzi a népgazdasági terv célkitûzései teljesítésének alakulását, a kormány részére jelentéseket, javaslatokat tesz." És így tovább, hosszan lehetne még folytatni az idézett részt.
Tisztelt Képviselõtársaim! Nem tudjuk, mi volt a miniszterelnök úr célja ezzel a kijelentéssel. Vélhetõen miniszterelnök úr számára is világos különbség létezik a tervgazdaság, a tervgazdálkodás uralta szocialista gazdaság és a piacgazdaság mûködési rendszere között. Nem hihetjük azt, hogy hét évvel a rendszerváltás után van reális esély a gazdaság minden szeletét meghatározó és irányító "hivatalok hivatalának" a felállítására. Ez még akkor sincs így, ha ezt ma az a pénzügyminiszter is támogatja, aki egykoron a reformközgazdászok intézetének felszámolásában vett részt.
(9.30)
A magyar gazdaság teljesítményében ma már 75 százalék felett van a magántulajdon részaránya, és ez a gazdaság képes annak ellenére is mûködni, fejlõdni, ha a kormányzati gazdaságpolitika ezt éppen akadályozza. Ráadásul létrejöttek azok a kutatóintézetek, amelyek az említett elképzelést állami szerepvállalás nélkül valósítják meg. A Pénzügykutató Rt., a Kopint-Datorg, a Gazdaságkutató Rt., a Privatizációs Kutató Intézet kielégítheti azokat az elvárásokat, amelyeket a kormány gazdasági prognózisaival szemben várnánk el, és nem kell hozzá felduzzasztani az államapparátust sem.
Ha a kormány elégedetlen saját prognózisainak megvalósulásával, csak javasolni tudjuk, hogy a jövõben nagyobb figyelemmel forduljon ezen kutatóintézetek vagy éppen az ellenzéki pártok véleménye felé. Így talán elkerülhetõ lesz, hogy a népfront ötlete után a miniszterelnöki nosztalgia a tervhivatal felállításában lásson kiutat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)