Garai István Tartalom Elõzõ Következõ

DR. GARAI ISTVÁN (MSZP): Elnök asszony, nagyon szépen köszönöm a szót. Egy logikai ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet, amely nemcsak ma jelent meg a Ház falai között, hanem már a vezérszónokok beszédei során is, és általában más szövegkörnyezetben és más törvényjavaslatok tárgyalásánál is. Kis Gyula képviselõtársam azt mondta, hogy rengeteg homályos pont van ezen egész rendszer finanszírozásában, a gazdasági hátterében, és nagyon nehéz átlátni bizonyos folyamatokat, hogy mi lesz a jövõben, tíz-húsz-harminc év múlva. Azt kell mondjam, hogy bizonyos értelemben igazat is adok neki.

Ugyanakkor képviselõ asszony gyakorlatilag pontos számokat említett azzal, hogy 100 milliárd forintos hiányt jósolt évente a rendszer finanszírozásában. Itt némi ellentmondást észlelek, ami egyébként is jellemzõ szokott lenni. Ha van valami pozitívum egy kérdéskör, egy törvényjavaslat kapcsán, akkor ezt az ellenzéki képviselõtársaim mintegy megkérdõjelezik, mondván, hogy ezt elõre nem lehet látni. Míg nyilván, ha a serpenyõ másik részében valamilyen negatív összefüggés van, amely valóban nem tagadható, mert elképzelhetõ, hogy bekövetkezik, ezt õk már teljesen pontosan tudják elõre, öt-tíz év vonatkozásában is.

Teljesen egyetértek Ungár Klára hozzászólásával, hogy ez a törvényjavaslat szerzett jogokat nem kérdõjelez meg, és ez egy rendkívül fontos dolog, hogy ebben a kérdéskörben ne vezessük félre a társadalmat. Egy konkrét esetre hívnám még fel a figyelmet, mert ez felmerült az özvegyi nyugdíjakkal kapcsolatosan is.

(10.50)

Már csak azért sem sérthetett szerzett jogokat, mert ez az intézményrendszer az elõzõ parlament ideje alatt nem létezett. És mindazoknak, akik itt most rendkívüli módon aggódnak az özvegyekért -

jogosan, mert hátrányos helyzetben vannak -, csak azt tudom mondani, hogy talán ezt a kérdéskört 1990 és '94 között is fel lehetett volna vetni azok részérõl, akik akkor ezt tevõlegesen talán már meg tudták volna oldani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Pusztai Erzsébet: Hát, persze! Tevõlegesen!)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Honlap