HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tudomásom szerint soha nem sértettem meg Gyuricza Béla képviselõtársamat, ezért igen furcsának tartom, hogy azzal vádolt, ellenséges vagyok az ellenzéki pártokhoz. Nagyon sokszor éppen az ellenkezõ vádat hallottam másoktól: túlságosan is megértõ és jóindulatú vagyok irányukban. (Dr. Pusztai Erzsébet: Minden relatív!) Úgyhogy remélem, az arany középúton ezután is sikerül megmaradnom.
Ami képviselõtársamnak azt a mondatát illeti, hogy a miniszterelnök ígérget, de a nyugdíjasok tényeket várnak: a miniszterelnök ígérete és az ellenzéki pártok ígérete között annyi különbség mindenképpen van, hogy a miniszterelnök ígérete számon kérhetõ belátható idõn belül, míg az ellenzéki pártok ígérete bizonytalan ígéret, amely vagy számon kérhetõ lesz a késõbbiekben vagy nem. Ilyen értelemben tehát '98. január 1-jén a nyugdíjasok megtapasztalják, hogy a miniszterelnök ígérete bevált vagy nem. Az, hogy az ellenzéki pártoké bevált, vagy nem: talán igen, talán nem.
Emlékeztetnék arra, hogy idén 19,5 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, miközben az infláció már most lényegesen ez alatt van - nem lényegesen, csak egy-két százalékponttal, 18 százalék körül van. Hogy ennek a jelentõségét megértsük, hadd emlékeztessek arra, tisztelt képviselõtársaim, hogy ha valaki két éve államkötvényt vásárolt, 29 százalék volt a kamata, a nyugdíjak pedig 12,5 százalékkal emelkedtek. Ma a nyugdíjak 19,5 százalékkal emelkedtek, az államkötvények pontos kamatát nem tudom, mert sajnos nem vagyok olyan gazdag, hogy ezekbe fektessek be, de tudomásom szerint szintén 19 százalék körül jár. Ebbõl nyilvánvaló, hogy a nyugdíjak értékállóságát máris sikerült ebben az évben elérni, és õszintén remélem, hogy ez folytatódni fog a következõ esztendõkben is.
Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)