DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Valóban rendkívül kevés idõm maradt. Most csak utalni fogok arra, hogy korábban több szempontból aggályaimat vetettem fel az átalakítás gazdasági megalapozása tekintetében. Aztán több szempontból aggályaimat vetettem fel annak a sietségnek a tekintetében, ami - többek között - abban is megnyilvánul, hogy május elején nyújtotta be a kormány a törvényjavaslatot. A törvényjavaslatban lévõ határidõ szerint július elsején lép hatályba a törvény. Tehát a kormány két hónapot szánt volna a hatálybalépésig. Ezek után ha kiszámoljuk, hogy a törvény azt tartalmazza, hogy 180 nap van a magánbiztosítók megalakulásáig, akkor láthatjuk, hogy január elsejére megalakulhatnak ugyan esetleg a magánbiztosítók, de ki fogja azt tudni, hogy január 2-án hová irányítsa a pénzét. S akkor nézzük meg: hol van az a nyilvántartási rendszer, ami önök szerint január elsejétõl mûködni fog?
Bizottsági ülés jegyzõkönyvébõl idézek: "Mi is tudjuk - mondta Gyõrfi úr -, hogy 2000. január elseje elõtt az egyéni nyilvántartás, pontosabban az egyéni folyószámlarendszer nem fog mûködni, nem fog teljes körûen mûködni. De ennek elsõ lépéseként végre elkészül - még nem készült el - a foglalkoztatók nyilvántartása. A statisztikai hivatal most méri fel a foglalkoztatókat. Ez a rendszer az év végére összeáll. Akkor az egyéni nyilvántartások könyv, a népesség- nyilvántartás, a foglalkoztatók nyilvántartása és a tb-nél meglévõ nyilvántartások kapcsolati kódokon történõ egyeztetésével lényegében készen áll a nyilvántartási rendszer."
Tisztelt Képviselõtársaim! Önök valóban komolyan gondolják, hogy ez ilyen egyszerû? És ha valami nem stimmel a nyilvántartási rendszerben, és kiderül, hogy van, akinek vagy mûködik a rendszer, vagy nem mûködik. Részlegesen egy olyan rendszer nem mûködik, ahol azt akarjuk, hogy emberek nagy tömegei kötelezõen irányítsák a pénzüket valamilyen alapba. Gondolják át, kérem nézzék meg a törvénybe foglalt határidõket! Ne csak azt mondják, hogy olvassuk el a törvényt és a mellékleteit! Elolvastuk - tegyék ezt meg önök is!
Számoljanak és gondolkozzanak azon, hogy vajon mennyire mûködõképes az a rendszer, ami január elsejétõl kellene hogy mûködjön, de a pénztárak létrejöttének határideje január elseje. Hogy fogja az ország megismerni ezeket a pénztárakat; honnan fogja tudni, hogy hova helyezze el a pénzét; mibõl fogja tudni, hogy melyik pénztárat válassza? - s sorolhatom, hiszen január elsejétõl ennek a rendszernek mûködnie kell.
Itt most nincs idõm tovább részletezni, hogy miért van rendkívül súlyos idõzavarban a kormány abban az esetben, ha január elsejétõl mûködtetni akarja a rendszert.
Egy másik kérdés: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetérõl szóló törvényjavaslatról; amelyik egészen sajátos jogi konstrukcióban elválik a különféle biztosítási törvényektõl, és egy közös törvényben szabja meg a társadalombiztosítási nyugdíjra, a magánnyugdíjra és az egészségbiztosításra szolgáló jogosultságokat, járulékfizetést, ezzel aztán mindenki számára meglehetõsen áttekinthetetlen és kezelhetetlen helyzetet teremt. Nemcsak mi, hanem maguk az elõterjesztõk és minden kör, aki ezt a törvényt tanulmányozta, elmondta, hogy katasztrofálisan rossz a törvény. Zavaros, áttekinthetetlen, számtalanszor szinte kezelhetetlen helyzetet teremt. Az elvi felépítése teljesen logikátlan, pedig ez nem kerül pénzbe, csak végig kellett volna gondolni az összeállításnál, a fejezetek össze-vissza jönnek egymás után. A biztosítottakról szóló fejezet után jön az ellátás, aztán az ellátásra jogosultak, késõbb a nyilvántartás rendje, majd az ellátások fedezete. Semmiféle logikai rend nem található benne.
Nagyon sajátos megoldás egyébként - kíváncsi vagyok, mennyi ideig szándékoznak érvényben tartani -, hogy ki a kötelezõ magánnyugdíjpénztár tagja: a pályakezdõ és az önkéntes döntéssel csatlakozó. Nos, jövõ év január elsejétõl mindenki pályakezdõnek bizonyul, aki azon túl belép a rendszerbe.
(13.00)
Magyarországon a kötelezõ magánnyugdíj tagja - legyen már húsz éve munkaviszonyban - e szerint a törvény szerint pályakezdõ lesz, mert pályakezdõnek az számít, aki '98. január 1-je után lép be a munkaerõpiacra. Csodálatos törvényszerkesztés, tisztelt képviselõtársaim! Lehet, hogy ennek sokan örülnek - de talán mégsem a jövõnek szánták ezt a törvényt. Ez egy évre érvényes így, talán kifelejtettek belõle egy pontot - mert esetleg végig kellett volna gondolni minden lépését.
Nincs idõm már arra, hogy részletekbe menõen elmondjam, milyen katasztrofális helyzet az, hogy az egészségbiztosítási rendszert, az egészségbiztosítási járulékot, az egészségügyi hozzájárulást egyáltalán nem kísérelték meg összehangolni, és ettõl aztán alkotmányosan, jogilag és nagyon sok szempontból igen zavaros helyzet keletkezik.
Nem tudom, miért gondolják, hogy érdekeltséget teremt a befizetésben egy olyan rendszer, amelyben olyan típusú befizetések vannak, amelyeknek semmi közük nincs a szolgáltatáshoz. Ha ezt önök komolyan gondolják, akkor itt valami súlyos probléma van. Mert nem lehet tudni, hogy az egészségügyi hozzájárulás megalapozza-e az egészségügyi ellátást, vagy nem alapozza meg. Semmi köze nincs a biztosítási jogviszonyhoz, meg sem jelenik a törvényben. Amíg ezt nem tisztázzák, addig nem beszélhetnek biztosítási rendszer kiépítésérõl.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a ellenzéki padsorokban.)