ISTVÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Igen tisztelt Képviselõtársaim! Az elmúlt idõszakban nagyon elszaporodtak az egyházak és az egyházi intézmények ellen elkövetett támadások, amelyek adott esetben a vallásszabadság megsértését is jelentik. A felderítettség ezekben az esetekben igen alacsony szinten mozog. Ezért érthetetlen, hogy a nyomozati szervek sietnek gyorsan kijelenteni, hogy bár az egyházak ellen irányulnak a megszégyenítõ események, azoknak nincs vallásellenes jellegük és céljuk. A közvélemény megdöbbenéssel vette tudomásul például az etyeki templom és környezete meggyalázásával kapcsolatban csakúgy, mint a máriaremetei szobordöntögetésnél, hogy jelentõs egyházi ünnepet megelõzõen követték el a gyalázatos rongálást és a kegyeletsértést. A nyomozati szervek által feltárt eseményekkel kapcsolatban nem egy esetben feltûnõen enyhe büntetést szabtak ki.
Kérdezem az államtitkár úrtól, hogy amikor még nem ismerik az elkövetõk személyét, miért mondják, illetve nyilatkozzák a rendõrök, hogy a cselekményt nem egyház-, illetve vallásellenes céllal követték el, például a szegedi Fátra tér templomára dobott Molotov-koktél esetében, ahol az orgona elégett és sok milliós kár történt, vagy pedig Miskolcon a világhírû mûemléktemplomát védõ püspök fizikai bántalmazása esetében.
Ezért kérdezem államtitkár úrtól: mit tesznek és mit kívánnak tenni a vallásszabadság fokozott védelmének érdekében? Mert úgy tûnik, hogy az egyházak biztonságáért és intézményei védelméért az a minimális intézkedés sem történik meg, ami az általános bûnüldözés és bûnmegelõzés feltételei körébe tartozik.
Várom tisztelettel válaszát. (Taps az FKGP padsoraiban.)