DR. TAKÁCS PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Visszavontam volna a kérdésemet, hogyha Császár Terézia képviselõ asszony megfelelõ választ kap a kérdésére, de tudtam, hogy szakminisztérium egymagában nem tud választ adni ezekre a kérdésekre. Ugyanis sem a helyi térségi víztársulások, sem az önkormányzatok, de még az állami költségvetésbõl rendszeres gazdálkodást folytató Felsõ-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság sem készülhet fel olyan károk elhárítására, amelyek évezredenként négyszer- ötször fordulnak elõ.
Csak egyetlen példát említve erre: abban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol évenként 600 milliméter csapadék hullik le, Gégény térségében 24 óra alatt több mint 100 milliméter csapadék hullott le; olyan mennyiségû belvíz halmozódott fel, hogy a csatornák, szivattyúk áteresztõképessége sem bírta a versenyt. Ezáltal aztán mintegy 1800- 1900 hektárnyi termõföldön ment tönkre a termés. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a tulajdonviszonyok furcsán alakulnak, a mezõgazdasági tulajdon 83 százaléka magánszektor kezében van, akik egyszer már elvégezték a szántást, a vetést, a palántázást s a többi; és most ahhoz, hogy megmentsék a földjük talajerõ-képességét, egyáltalán a következõ évben hasznosítható legyen, újra meg kell mûvelni a talajt, mert olyan földrajzi viszonyok között van, hogyha nem mûvelik, otthagyják, 1 év alatt elkákásodik, agresszív gazok jelennek meg, és évtizedek kellenek, amíg termõre fordítják õket.
Ezért kérdezem még egyszer miniszter urat: van-e a kormánynak - és nem a miniszter úrnak, a kormánynak - koncepciója és pénzügyi forrása arra, hogy ebben a térségben ezeken a károkon segítsen, az ottani emberek nagyon nehéz megélhetését, újraküzdelmét a föld megtartásáért elõsegítse és támogassa. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)