DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! A kérdés címe pontosan úgy hangzik: "Növekednek-e a lakosság terhei a villamos áram árának növekedése miatt; avagy a kormány viszonya egy rossz szerzõdéshez". Ebbõl a címbõl részben következik az, amit képviselõtársam a kérdése kifejtésekor megfogalmazott, ezért igyekszem a kérdésben megfogalmazottakhoz ragaszkodni.
(14.30)
Közismert, és képviselõ úr is tudja, hiszen részese volt az elõzõ parlamentnek, hogy az elõzõ parlament 1994-ben fogadott el egy törvényt a villamosenergia-termelésrõl, -szállításról és - szolgáltatásról. Ez a törvény rendelkezik a villamos energia termelõi, átviteli, elosztási és szolgáltatási árának kialakításával kapcsolatban alkalmazandó alapelvekrõl. Eszerint minden árkategóriában tartalmaznia kell az árnak az indokolt befektetések és a hatékonyan mûködõ engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós mûködéshez szükséges nyereséget. Ez alapján 1997. január 1-jével alakult ki az az árszint, ami a szintén ismert, átlagosan valamivel több mint 24 százalékos áremelést eredményezte. Ennek megállapítása a törvény alapján, szigorú képletrendszeren alapuló módon történik.
Az árak korrekciójára ezt követõen folyamatosan, negyedéves gyakorisággal kerül sor, aminek mértéke az inflációhoz igazodik, errõl annak idején a privatizációs pályázati anyagokban megfelelõ információkat kaptak a befektetõk. Ebbõl az következik, hogy az energiaár rendezése, az energetikai társaságok privatizációjától függetlenül szükséges lépés volt, és e törvényen alapuló miniszteri rendelet alapján folyik az ár további rendezése.
A válaszom tehát az, hogy valóban növekedtek a lakosság terhei, azonban ez nem a privatizáció, még kevésbé az ön értékítélete szerinti szerzõdés következménye. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)