DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Országgyûlés! Az Állami Számvevõszék húsz helyi önkormányzatnál rendelte el az 1989. évi XIII. törvény 21. §-a alapján elõírt kötelezettségek végrehajtásának vizsgálatát. A vizsgálat kizárólag az átalakuló társaságok vagyonmérlegében szereplõ belterületi földek értéke után járó önkormányzati vagyonrészesedések rendezése ügymenetének ellenõrzésére terjedt ki. A vizsgálat reprezentatív jellege a teljes belterületi földérték önkormányzati járandóságának több mint 40 százalékát, mintegy 22 milliárd forintot képviselt.
A törvény nem fogalmazta meg a végrehajtás szabályait. Így a végrehajtásért de iure felelõs nem lévén, de facto felelõs az állami vagyonkezelõ lett. Ez a szervezet a központi költségvetési érdekeket képviselve, az önkormányzatokkal szemben egyértelmûen ellenérdekelt volt.
Az ÁSZ-jelentés bemutatja, hogy milyen súlyos következményekkel járt a gyakorlatban a törvény egyik rendelkezésének téves értelmezése. Ez a súlyos tévedés, az elõírások be nem tartása az állami vagyonkezelõ szerveket terheli. A vizsgálat megállapította, hogy az ÁPV Rt. az 1989. évi XIII. törvény elõírásai alapján még 1997 áprilisára sem volt képes hitelesen ellenõrzött adatbázist létrehozni az önkormányzatokat megilletõ belterületi üzletrészekrõl. Az önkormányzatok kezdetben egyáltalán nem ismerték a részükre járó belterületi földértékek tényleges vagyoni értékét. Követeléseiket részben saját maguk mérték fel, másrészt döntõ többségében külsõ megbízásokkal, jelentõs összegekért végeztették el. Az ismertté vált, jogos követeléseiket sem tudták érvényesíteni 1995 végéig. Ezt követõen is csak külsõ közremûködõk útján jutottak hozzá a már megsarcolt részesedésükhöz. Az önkormányzatok egy része peres úton kívánta részesedéseit megszerezni, amelyeket a bíróság részükre megítélt. Az ÁPV Rt. csak 1995 végén jutott arra az elhatározásra, hogy az önkormányzatok törvény szerinti járandóságát kiadja. A törvényi elõírás téves értelmezése, a végrehajtás indokolatlan elhúzódása, így az önkormányzatok részesedésének késedelmes átadása az ÁPV Rt. tartozásának összegét jelentõsen megemelte.
Az ÁSZ-jelentés megállapította: az önkormányzatok az ÁPV Rt.-vel szembeni jogos követeléseik érvényesítésére elfogadták az ÁPV Rt. részérõl sajátosan favorizált Vektor, majd Hórus Rt. közvetítõi mûködését. Az önkormányzatok jelentõs része a közvetítõi megbízási szerzõdések megkötése során több alkalommal jogszabálysértõ módon, illetve a belsõ szabályzataikkal ellentétesen járt el. A polgármesterek egy része hatáskörét túllépve intézkedett.
Az önkormányzatok tiltakozása ellenére a Vektor Rt. - a Vektor Bróker Rt. közremûködésével - a Keler Rt.-hez irányította az ÁPV Rt. teljesítését. Így az önkormányzatokat illetõ összegek indokolatlanul kerültek más pénzkezelõ vállalkozásokhoz. Az önkormányzatok különbözõ kérésekkel kapták meg a felszámolt díjakkal megcsonkított összegeket. A megbízott Vektor Rt. a felhatalmazás nélkül levont díjakról kellõen részletezett számlát nem adott; többnyire semmilyen számlát nem adott. Esetenként az önkormányzatok többszöri sürgetése után tett eleget számlaadási kötelezettségének.
Az ÁPV Rt. és az önkormányzatok között létrejött egyezséget nem alku eredményeképpen és nem a felek akaratából kötötték. Ez ellentétes a Ptk. 4. §- ában foglaltakkal, így annak érdekében, hogy az önkormányzatok a törvény szerint járó vagyoni tulajdonú értékéhez hozzájussanak, le kellett mondaniuk mindennemû tulajdonhoz kapcsolódó jogosultságukról és a megtámadási lehetõségrõl is. Az ÁSZ véleménye szerint megegyezésre az egyes önkormányzatok eltérõ járulékos követeléseinek - árfolyamok, kamatok stb. - egyeztetése miatt szükség lett volna közbeiktatott közvetítõkre, az alkufolyamat üzleti alapra helyezésére azonban nem. A közvetítõi díj nem áll arányban a munka értékével, illetve annak szakmai színvonalával. Valószínûleg ezért nevezték el sikerdíjnak.
Az ÁSZ megállapította: az állami vagyont kezelõ szervezetek nem tartották be az 1989. évi XIII. törvény 21. §-át. Az állami vagyonkezelõ jogtalanul birtokolta az önkormányzati vagyont, s csak akkor adta ki a törvény szerint járó jusst, ha a kénye-kedvére tevékenykedõ Vektort küldték követségbe.
Az önkormányzatok felügyeletét ellátó Belügyminisztérium illetékesei - végül is a miniszter - ezt kellõ távolságtartással és nyugalommal nézték végig, vagyis a parlamenti szólássá híresült szófordulattal élve: ha tudott a vagyonjuttatási konstrukcióról, azért felelõs, ha nem, akkor azért.
Az államháztartás központi és önkormányzati rendszerét az ellentétes irányú érdekeltség, valamint az indokolatlan közvetítõi díjak végett jelentõs veszteség érte. Az állam felelõs végrehajtó szervei két kézzel szórták vagy osztották a pénzeket, sajátos körön belül.
A helyszíni vizsgálatokról készített jelentéseket az ORFK Bûnügyi Igazgatóságának 1997. január végén átadták. Reméljük, hogy a súlyos törvénysértéseket elkövetõ, befolyással üzérkedõ, így mintegy 2 milliárdos sikerdíjat felvevõ Vektor-cégek ellen (Zaj az MSZP padsoraiban.) a bûnüldözõ szervek végre megteszik a szükséges intézkedéseket. A bûncselekmények alanyai (Folyamatos zaj az MSZP padsoraiban.), az értelmi szerzõk, a felbujtók és a magas polcon ülõ bûnpártolók.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)