DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Semmi esetre sem vitatkoznék Boross Péter képviselõ úrral, hiszen annál jobban félem kiváló debatteri képességeit, és nem is vitára ad okot egyetlen megjegyzése, csak szeretném a magam álláspontját azzal kapcsolatban elmondani, amit õ említett. Õ azt mondta, hogy aki meggyõzõdéssel érvel a jelenlegi vegyes nyugdíjrendszer mellett, az valamirõl nem tud eleget. Én azok közé tartozom, akik a vegyes rendszer mellett meggyõzõdésbõl és nem politikai indíttatásból érvelnek.
Szeretném elmondani, hogy magam is igyekeztem nem tudom hány - mert nem számoltam - tanulmányt elolvasni és szakértõt megkérdezni; ezek a tanulmányok és szakértõk nem arról voltak híresek vagy nevezetesek, hogy támogatták volna a vegyes rendszert, hanem ez mind olyan tanulmány volt, amelyik a vegyes- vagy tõkefinanszírozási rendszer lehetséges hibáit sorolta fel. Sõt, egy magánlátogatáson meglátogattam azt a cambridge-i professzort, aki a legnagyobb irodalmi közleményszámmal rendelkezett - éppen a tõkefedezeti pénztárak finanszírozását illetõen, aki kifejezetten azzal foglalkozott, hogy a gyenge tõkepiaci fejlettségû országokban vajon mekkora kockázata van egy ilyen rendszer bevezetésének.
Mindezek ismeretében is azt mondom, hogy a támogatók magabiztossága nem abból adódik, hogy hibátlannak vagy hibátlanul megvalósíthatónak és kockázatmentesnek tartjuk a vegyes finanszírozású rendszert, hanem csak abból a mérlegelésbõl, hogy ha bármely rendszer elõnyét és hátrányát az eddigi tapasztalatok alapján - és magyarországi történetet is jól ismerve, mérlegelve - összehasonlítjuk, akkor vajon ez a mérleg billenthetõ-e a vegyes finanszírozású rendszer oldalára. Én azt mondom, hogy igen; és az a véleményem, hogy módosító javaslatokkal sok tekintetben - például a gyereknevelés tekintetében a képviselõ úrral egyetértve - lehet jó vegyes finanszírozású rendszert csinálni a kormány javaslatából.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)