ASZÓDI ILONA KATALIN (független): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az iménti felszólalásban hallottuk azt, hogy mindenki szembesíthette a nyugdíjkoncepciót a választóival. Én nagyon sokat járok a választóim közé legkülönbözõbb fórumokra, és azt tapasztalom, hogy a választópolgárok meglehetõsen konkrét információkat várnak az embertõl. Ha valakinek az a véleménye, hogy egy-egy témával kapcsolatosan nem felkészülten is el lehet menni a választók közé, ezt a véleményt én osztani nem tudom. Sokkal inkább osztom Keller László népjóléti politikai államtitkár álláspontját, aki januárban arra figyelmeztetett, hogy mindaddig, amíg a koncepció nincs kellõen kiérlelve, addig ne menjünk a választókerületekbe, mert esetleg olyanokat mondunk, ami majd a koncepcióban nem úgy fog szerepelni; esetleg lényeges és súlyos dolgok is.
Azt gondolom, ez a koncepció jó tárgyalási alap, de csak alap. És azt is gondolom, hogy errõl vitatkozni kell; de itt tulajdonképpen ezen az oldalon, én is azon a véleményen vagyok, de szerintem kormánypárti oldalon is vannak olyanok, akik osztják azt a véleményt, hogy az idõtényezõ a problematikus. Ezt már többször elmondtunk, többen. Azt gondolom, ahhoz idõ kell, hogy lehetõség legyen ezt a koncepciót alaposan kiérlelni, és ez nem az ellenzék érdeke, nem a függetlenek érdeke, ez az ország érdeke, és ezért a koalíció érdeke is.
Hiszen gondolják végig, tisztelt képviselõtársaim, miféle botrányok voltak a hegyközségi törvénnyel kapcsolatosan! Nem tudom, ki tartott ezzel kapcsolatban fórumokat. Én tartottam, végigéltem, átéltem, azért, mert nem volt idõ tisztességesen megbeszélni a társadalommal, hogy olyan törvényt fogadjunk el, amelyet értenek. Vagy miféle botrány volt az õstermelõi törvénycsomaggal kapcsolatosan, holott nem volt benne tulajdonképpen semmi veszélyes dolog, csak az emberek nem értették meg, hogy mirõl van szó. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) Nem beszélve arról - még egy dolgot szeretnék csak mondani és befejezem -, hogy hány alkotmányossági probléma van, ami mind a sietségbõl, mind a futásból ered. És én csak azt mondom, hogy erre bizony idõt kellene szakítani. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) A törvénycsomag viszont tárgyalási alapnak jó.