DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! A vita egyetlen elemére szeretnék visszatérni, éspedig arra, hogy a kötelezõ elem bevezetése a magánnyugdíjrendszerben vitatható-e vagy sem. Kétségtelen, volt az elõkészítõ munkának egy olyan szakasza - én magam is körbejártam ezt a kérdést -, hogy mi van olyankor, ha nem tesszük kötelezõvé abban az esetben és csak abban az esetben, ha pályakezdõk közül valaki nem nyilatkozik, ha nem nyilatkozik, hogy be akar lépni, vagy nem nyilatkozik, hogy nem akar belépni, akkor kötelezõen valamelyik pénztárba átutalják járulékát.
Ennek a megoldásnak - bár a végeredménye kétségtelenül ugyanaz lett volna, mint a jelenlegi kötelezõé, hiszen ha egyszer ez a fiatalok számára egyértelmûen kedvezõ, akkor én nem nagyon hiszem, hogy túl sokan kimaradtak volna tudatosan, s lehet azt mondani, hogy alkotmányjogilag egy elegánsabb megoldás lett volna, pláne az országgyûlési határozathoz jobban illeszkedõ - azonban egy szépséghibája volt. Ilyen módon, ahogy a törvényjavaslatban is szerepel, a kötelezõvé tett rendszerben be lehetett vezetni az uniszex életjáradékot. Mert a nem kötelezõ rendszerben nem lehetett volna feloldani a nõk hátrányát. Ugyanis ha nem kötelezõ a rendszer, hanem önkéntesnek tartjuk meg, akkor az a típusú tõkefedezeti rendszer nem teszi lehetõvé az uniszex életjáradék kiszámítását. Nem teszi lehetõvé. Csak azokban az országokban lehetett uniszex életjáradékot bevezetni, ahol kötelezõ volt a rendszer.
Én természetesen, ha választhattam volna - bár ez kifejezetten a nõk hátrányát jelenti és a férfiak egyébként indokolt elõnyét -, akkor valószínû, hogy én a nem kötelezõ és nem uniszex életjáradék-rendszer mellett - mert az filozófiájában és természetében inkább magánnyugdíjrendszerhez illeszkedõ - érveltem volna. Azonban a nõk elõnye olyan súlyos érv, hogy elfogadom ezt a megoldást. (Taps az MSZP padsoraiban.)