SEBÕK JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársak! Amikor az alkotmányügyi bizottság ülésén elhangzott az, hogy a kormány újratárgyalja a 6. §-t és lehetséges, hogy visszavonja, én akkor öt módosító javaslatot azonnal ott visszavontam. És ebbõl adódott a jelenlegi probléma. Ezt ma a jogi fõosztállyal beszéltem le, akik az ajánlást összeállították, mert tévedésbõl az öt lemondott vagy visszavont módosító javaslatból kettõt bent hagytak; egyet pedig, a 35. számon jegyzett módosító javaslatomat nem vontam vissza. Ugyanis, amely a törvényjavaslat 10. §-ára vonatkozik, nem is tudom visszavonni, és ezt sajnos, nem tartalmazza az ajánlás. De beszéltem a jogi fõosztállyal, és mivel úgyis e módosító javaslathoz módosító javaslat megváltoztatását nyújtottam be, így lehetõségem van az indoklásra. Hiszen amint mondottam, nem vonhatom vissza, mert az egyik legnagyobb problémám a törvényjavaslatban a 10. §-ból adódik.
Ha ez nem lett volna bent, akkor nem tudtam volna hozzányúlni, bár az alkotmány elõírásával is problémám van, mert hiszen a miniszterelnök kijelölését illetõen az alkotmány 33. § (3) bekezdése egy mondattal intézi el, mégpedig a következõvel: "A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés tagjai többségének szavazatával választja." Itt azonban már kibõvítve van, és ez okozott nekem gondot, és természetesen olyan gondot, hogy ezt vagy én rosszul értem, vagy pedig ténylegesen, ha én értem jól, akkor ez még veszély is a demokráciára. Mert abban is megakadtam, hogy ha a miniszterelnök megbízatása megszûnik, akkor miért kell a köztársasági elnöknek 30 nap arra, hogy javaslatot tegyen a miniszterelnökre.
Hiszen ha az alkotmányba, akár az új módosításba foglalt hatot is veszem, és ebbõl kettõt kiemelek, amikor bizalmatlansági indítvány alapján szûnik meg, vagy új Országgyûlés választása alapján szûnik meg a miniszterelnök és a kormány megbízatása, akkor a többi négynél, és Bn se akarom itt fölsorolni, de csak egyet, ha lemond a miniszterelnök, hát azért az a koalíció, vegyük a jelenlegi helyzetet, él. Él ez a koalíció. Ennek a koalíciónak joga új miniszterelnököt kijelölni. Akkor én úgy értelmezzem ezt, hogy a köztársasági elnöknek joga van mérlegelni, joga van megtagadni, joga van új miniszterelnököt választani? Én úgy hiszem, hogy nem, ilyen jogot a köztársasági elnök nem kaphat.
Tehát miért nem kaphat? Mert akkor eleve egy koalíció akaratát fogja megváltoztatni, amely koalíció viszont a választási eredmények alapján jogosult arra, hogy a lemondott miniszterelnök helyett új miniszterelnököt javasoljon a köztársasági elnöknek. Mert végeredményben az alkotmány szerint a köztársasági elnöknek kell a javaslatot megtenni az Országgyûlésnek.
A másik problémám, ami ebbõl adódik, az még súlyosabb. A problémának a képletes érzékelésére vagy a nagyobb érzékeltetésére én összeállítottam egy választási végeredményt. Azért a választási végeredményt, mert nekem a problémám onnét adódik, amikor új országgyûlést választanak, hogy akkor a köztársasági elnök kit jelölhet ki vagy kit kérhet föl kormányalakításra. Ezért állítottam össze ezt a bizonyos százalékos végeredményt, ami önkényes ugyan, és nem is olvasom föl az általam összeállított százalékot, nehogy valaki azt higgye, hogy én jósolok a jövõ évi választásra. De azért azt meg kell mondanom, hogy két pártot úgy állítottam be, hogy 1 százalék szavazatkülönbség választja el õket egymástól, tehát van elsõ helyezett, második helyezett a szavazások alapján, tehát a végeredmény alapján, de 1 százalék választja el. Sõt én az összes, a hét parlamenti pártot figyelembe véve úgy állítottam össze, hogy mind a két párt, ha bármelyik listavezetõjét a köztársasági elnök megbízza, igaz, nagyon nagy kompromisszumok árán, de képes koalíciót összehozni.
Nos, akkor a kérdésem az: kit jelölhet, kit kérhet föl a köztársasági elnök, hogy legyen miniszterelnök? Joga van dönteni, hogy az elsõ vagy a második helyezettet? Esetleg vizsgálja azt, hogy milyen annak a pártnak a világnézete, milyen a politikája stb.? Én úgy hiszem, hogy ez a jog nem adatik meg a köztársasági elnöknek. Nincs joga mérlegelni. Azért nincs joga, mert nincs joga a választók akaratát megváltoztatni. És ha ez így van, akkor bizony nagyon súlyos az a demokráciára nézve, mert az a demokrácia halálát jelentené, hogyha egy ember a választók akaratát tudná megmásítani.
Mondják nekem az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy hát úgyis hagyomány, és a hagyomány azt jelenti, hogy az elsõ helyezett pártnak a listavezetõjét kell fölkérni. De, tisztelt képviselõtársaim, mi nem Nagy-Britanniában élünk, mi Magyarországon élünk. Itt a hagyomány senkit semmire nem kötelez. De a jogszabály igen. És ez nálunk nem tiszta. Nem tiszta! Megmondom, már bennem olyan gyanú is fölmerült, hogy akik esetleg ezt nem támogatják, ezt a tisztázatot, hogy ezt az egész rendszert kitisztázzuk, már esetleg arra gyanakodtam, hogy arra játszanak, hogy tényleg ilyen arány alakulhat ki jövõre, és akkor majd a köztársasági elnök eldönti azt, hogy melyik listavezetõt kéri föl, mivel 1 százalék különbség van a két párt között.
Tisztelt Képviselõtársaim! Egy durvább példát mondok. Ha Magyarországon valamikor fasisztaízû párt kapná meg a választók többségét, bár remélem, hogy ilyen soha Magyarországon elõ nem fordulhatna, vagy nem fordul elõ, akkor sem lenne joga a köztársasági elnöknek ezt a választók akaratát felülvizsgálni, hanem köteles lenne kinevezni vagy felkérni annak a pártnak, az elsõ helyezett pártnak a listavezetõjét.
Nos hát, tisztelt képviselõtársaim, ez az én dilemmám. És tudom, amikor beadtam módosító javaslat megváltoztatására, ez is csak a probléma egy felületi kezelése. Mert nem tudom pontosan megmondani, hogy mi lenne ez, ami véglegesen elfogadható lenne. De én bízom abban, hogy az alkotmányügyi bizottságban azért tudomásom szerint nagyon jó képzettségû jogászok vannak, és segítenek ennek a problémának a megoldásában. Mert én állítom, gondolják át, hogy ez probléma, és probléma lesz mindaddig, amíg ez nem nyer megoldást.
A következõ a XVI. fejezettel kapcsolatos. Salamon képviselõtársam elmondotta, bár ott elhangzott az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy a kormány ezt is vizsgálja, és esetleg visszavonja. Én azonban nem vontam vissza az oda beadott módosító javaslatot. Kérem, gondolkodjanak el, mert ennek a javaslatnak az elfogadása közelebb vinne ahhoz, hogy Magyarországon kialakuljon az a politikai morál adta gyakorlat, hogy nemcsak alkotmánysértés esetén köteles a miniszter fölállni, hanem mint Nyugaton számtalanszor elõfordult, és számtalan példát tudnék önöknek mondani, hogy egy, az adott területen történõ nagyobb botrány esetén a miniszter fölállt, és senki nem próbálta visszatartani, senki nem vállalt helyette politikai felelõsséget.
Végezetül a 36. ponthoz. Ez egyébként a 23. ponthoz tartozott, amit az elõbb elmondottam. A 36. ponthoz tartozik ez a bizonyos választójog elvesztése.
(21.10)
Nos, csak azért térek ki rá, mert kaptam egy furcsa választ, azt, hogy ez azért került átemelésre, mert az alkotmány ezt tartalmazza. Tény és való, az alkotmány a képviselõknél tartalmazza. Azonban, ha mi tudjuk azt, hogy ez hibás, akkor vajon most, amikor az alkotmány módosításáról szó van, nem kellett volna-e ezt is javítani, vagy pedig a hibás passzust átvinni egy másik törvénybe. Mert ugyanis tudomásul kell venni, hogy a választhatóság és a választójog alapjog.
Tessék megnézni, vagy elõször tessék mondani nekem olyan törvényt, ami alapján el lehet egy magyar állampolgártól venni a választójogot! Úgy hiszem, olyan nincs, mert holnap az Alkotmánybíróság megsemmisítené, ugyanis az alkotmány szerint az alapjogokat csak korlátozni lehet. Ez pontosan fölsorolja mindazokat az alapjogokat, amiket a kivételes helyzetekben - tehát rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet esetén - korlátozni lehet, de vannak olyan alapjogok, amelyeket ekkor sem lehet korlátozni.
Igaz, kaptam egy másikat is, pontosabban egy másikra való hivatkozást is, a 70. § (3) bekezdését illetõen. A szöveget olvasom, hogy tudjam ezután magyarázni: "nincs választójoga annak, aki a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetõleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerõs szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti gyógykezelését tölti".
Elfogadhatnám azt - pedig állítom, hogy ez csak egy korlátozása a választójognak -, hogy elveszti a választójogát. Azonban fölteszem a kérdést most: vajon a választójog elvesztése miatt kell-e az államtitkárnak - mert itt végeredményben államtitkárról van szó - lemondani - de ha jól emlékszem, ez bent van az új alkotmánymódosításban is, tehát a miniszterre is vonatkozna -, vagy pedig azért, mert börtönbüntetés hatálya alatt áll? Vagy azért kell-e a miniszternek elveszíteni a beosztását, mert a választójogát elvesztette azáltal, hogy gyógyintézeti kezelés alatt áll? Tessék most eldönteni: melyik miatt vesztette el? Gondolom, az utóbbi miatt, amit mondottam.
Nos, csak ennyit kívántam elmondani, amit, úgy hiszem, már több képviselõtársam az általános vitában érintett. Részemrõl nincs más, a többit nem kívánom indokolni. Köszönöm a figyelmet.